Tavaly novemberben az ipari termelés volumene két hónap csökkenés után 2,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 2,1 százalékkal nőtt a termelés – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző hónaphoz viszonyítva 2,9 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás az előző havi 0,5 százalékos emelkedés után, amelyet megelőzően négy hónapig csökkent a termelés.

A feldolgozóipari alágak többségében növekedést mért a statisztika, köztük az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában jelentős volt a bővülés az előző havi 10,0 százalék után. A legnagyobb súlyú járműgyártás azonban számottevően csökkent, immár ötödik hónapja az októberi 29,8 százalékos visszaesés után. A visszaesést elsősorban az okozta, hogy a globális félvezetőhiány miatt a gyárak kisebb kapacitással, illetve egyműszakos munkarendben dolgoztak. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában szintén ötödik hónapja, de kisebb mértékben esett vissza a kibocsátás, miután októberben 10,7 százalékkal lett kisebb a termelés az egy évvel korábbinál. Ez a két ágazat adja a feldolgozóipari termelés 34 százalékát.

A múlt év első tizenegy hónapjában 9,9 százalékkal nagyobb volt az ipar teljesítménye, mint az előző év azonos időszakában.

A tavaly novemberi ipari termelés részletes adatait jövő szerdán, január 12-én közli második becslése alapján a KSH.

A két legnagyobb súlyú ágazat gyengélkedése ellenére is felülmúlta a várakozásokat az ipar tavaly novemberi teljesítménye, amivel kedvezőbb lett a negyedik negyedévi GDP-növekedés esélye – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH előzetes adatait kommentálva.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a várakozásokat meghaladónak találta az ipari termelés novemberi éves növekedését, míg az előző hónaphoz képest mért emelkedést a chiphiány feltehető enyhülésével, valamint egy új autómodell gyártásának elindulásával magyarázta, ami némi javulást hozhatott a járműgyártásban. Hozzátette, más ágazatok jó teljesítménye részben ellensúlyozza a járműgyártás területén továbbra is fennálló problémákat.

A Takarékbank szakértője szerint a félvezetők és más alkatrészek hiánya nélkül az ipari termelés volumene akár 9-12 százalékkal is meghaladhatná a jelenlegi szintet.

A külső keresletet a helyreálló európai és amerikai gazdaságok, az európai helyreállítási alap, az amerikai költségvetési élénkítések is húzhatják. Az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is segítheti az ipar felfutását, így a következő hónapokban fokozatos élénkülésre számítanak a Takarékbank elemzői az ipari termelésben, a félvezetőhiány azonban még sokáig fennmaradhat. Idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt 10 százalékos, jövőre pedig 5-6 százalékos ipari növekedésre számít Suppan Gergely.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is egyértelműen pozitív meglepetésként üdvözli az ipari termelés novemberi adatát, amire meglehetősen régen volt példa. Úgy számol, hogy a nyári visszaesést is ledolgozta az ipar és a termelés szintje nagyjából visszatért a tavasszal látott szintre.

Nem arról van szó, hogy a két legnagyobb súlyú feldolgozóipari ág hirtelen magára talált volna, a legnagyobb súlyú járműgyártásban továbbra is számottevő termeléscsökkenés figyelhető meg, miközben az elektronikai ipar is küzd az alkatrészhiánnyal és így a csökkenő termeléssel – írta kommentárjában az ING Bank szakértője. Ezzel szemben különösen biztatónak ítéli, hogy a többi feldolgozóipari ágazat együtt képes volt ellentételezni a két legnagyobb súlyú ágazat gyengélkedését, ami talán azt is előrevetíti -, amiben eddig csak halványan reménykedtünk -, hogy az autó- és elektronikai ipar nélkül is képes a magyar ipar egésze a pozitív teljesítményre.

A gyenge október után az ipar novemberi teljesítménye nagy lökést adhat a negyedik negyedévre vonatkozó GDP-várakozásoknak, amelyek az elmúlt időben inkább lefelé módosultak – írta az ING Bank szakértője.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is előrebocsátotta, hogy az előző hónapokban tapasztalt visszaesés után a vártnál jóval kedvezőbben alakult az ipar novemberi teljesítménye. Kiemelkedő bővülést mért a KSH az élelmiszeriparban, ami kapcsolatban lehet a koronavírus miatti lazább korlátozásokkal, így az előző évvel szemben a vendéglátás sem szenvedett el szigorításokat. A járműgyártás teljesítménye továbbra is kedvezőtlenül alakult a chiphiány miatt, ennek megoldódása a jelek szerint hosszú időt vesz igénybe.

Regős Gábor kitért arra is, hogy az ipar hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez a negyedik negyedévben összességében semleges vagy kismértékben negatív lehetett. Ezt alapvetően a decemberi adat fogja meghatározni, amelyre nézve kockázatot jelent a járműgyártás szokásosnál hosszabb leállása. 2022-ben az ipar pozitívan járulhat hozzá a gazdasági teljesítményhez, különösen ha az alapanyaghiány és a szállítási nehézségek mérséklődnek.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a meglepetés hátterében új kapacitások állhatnak, többek között a nagy súlyú élelmiszeriparban, melyek ellensúlyozták az autóipar gyengélkedését. Felfigyelt arra is, hogy a KSH újabb jelentős revíziót hajtott végre a korábbi adatokon, melynek eredményeként a tavalyi bázis is alacsonyabb szintre került.

Előretekintve, a járműipar és a hozzá kapcsolódó alágak mérsékelt teljesítményét azonban -, ahogy novemberben – továbbra is ellensúlyozhatják más alágakban kiépülő új kapacitások, melyek támogatják a termelés bővülését. Az ellátási láncok nehézségei az év közepétől enyhülhetnek érdemben, ezt követően az ipari export jelentős fellendülésére lehet számítani a cégek magas rendelésállományának és a kiépülő kapacitásoknak köszönhetően.

(Forrás: MTI)