Az ipari termelés volumene januárban 8,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 7,1 százalékkal emelkedett a termelés. Decemberhez képest 1,9 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nyers adat tavaly június, a munkanappal kiigazított index július óta a legnagyobb növekedést mutatja. A havi adat a minimális decemberi csökkenés után jelez ismét emelkedést.

A növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás hathavi csökkenés után újra nőtt – közölte a KSH. Decemberben 19,8 százalékkal maradt el a járműipar kibocsátása az egy évvel korábbitól, a tavalyi év egészét tekintve pedig 1,9 százalékkal csökkent az előző évi 11,1 százalékos zuhanást követően.

A számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása januárban gyakorlatilag stagnált azt követően, hogy öt hónap csökkenés után decemberben 14,8 százalékkal emelkedett és a tavalyi évben 5,9 százalékkal nőtt.

Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlag feletti mértékben emelkedett januárban is, miután tavaly augusztus óta minden hónapban kétszámjegyű növekedést mutatott, és az egész évben is kimagasló mértékben, 8,9 százalékkal nőtt a kibocsátás.

Az ipari termelés januári részletes adatait egy hét múlva, március 11-én közli második becslése alapján a KSH.

A legvérmesebb várakozásokat is felülmúlta a magyar ipar januári teljesítménye, amely azonban aligha fenntartható, hiszen a kilátásokat beárnyékolják az ukrajnai háború egyelőre beláthatatlan következményei – állapították meg az adatokat kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapította: rendkívül erősen kezdte az évet a magyar ipar. A januárban mért növekedés felülmúlta a várakozásokat. A januári jó teljesítményben rendkívül nagy szerepet játszik az autógyártás.

Az év első másfél hónapjában arról szóltak a hírek is, hogy lassan, de bizonyosan enyhül az alkatrészhiány, ennek azonban egy csapásra véget vetett a háború – jegyezte meg. Az ukrajnai gyártóüzemek leállásával Európában egyre több autógyár jelzi, hogy kezd kifogyni azokból az alkatrészekből, amelyek nem kapnak pótlást az ukrajnai üzemekből. Eközben az európai beszerzések egy jelentős része Oroszországot is érinti, itt főleg alumínium, nikkel és palládium hiány alakulhat ki. Ez tovább fékezi majd az ipari termelés kapacitásait szerte Európában – tette hozzá.

Fenntarthatatlanná vált tehát a januári jó teljesítmény. A következő hónapok legfőbb kérdése az lesz, hogy lesz-e hasonló mértékű ipari leállás, mint a koronavírus-válság mélypontján – vélekedett az elemző, megjegyezve: akkor a kilábalási potenciál viszonylag magas volt, hiszen a korlátozások feloldásával a gyárak visszatérhettek a termeléshez, volt az újrainduláshoz elegendő alkatrész, munka és tőke. A háború során a globális értékláncba is integrált Ukrajnát azonban elhagyta a munkaerő jelentős része, a tőkét megsemmisíti a háború, így az alkatrészek utánpótlása még hosszabb időbe telhet. Az ipar idei teljesítménye tehát megjósolhatatlan, de egyértelműen egy újabb nehéz év elé néz – összegezte Virovácz Péter.

Suppan Gergely András, a Takarékbank vezető elemzője is azzal kezdte kommentárját, hogy minden várakozást felülmúlt az ipar januári teljesítménye. Az ipari termelés 2020 októberéig teljesen kilábalt a járvány okozta válságból, a további lendületes növekedést azonban a chiphiány fékezte, így a járvány előtti szint közelében, azt kissé meghaladó mértékben ingadozott az ipari termelés, ahonnan januárban kisebb lenületet vett – tette hozzá.

A következő hónapokban újra növekedési pályára állhatna az ipari termelés, azonban az orosz-ukrán háború számos kockázatot jelenthet. Az Audi – a VW konszern más tagjaihoz hasonlóan – már bejelentette, hogy ukrán beszállítói problémák miatt vissza kell fognia a termelést, és az ipar többi részére is egyelőre beláthatatlanok a következmények. A háborús pusztítás, a szankciók, az orosz vásárlóerő várható zuhanása szintén beárnyékolja a kilátásokat. A beszállótói láncok szakadozása továbbra is jelentős kockázatot jelenthet, csakúgy, mint számos nyersanyag és az energia árainak elszállása, aminek következménye más ágazatokban, így például a műtrágya, alumínium gyártásban is leállásokat okozhat. Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így az év során átmeneti megingások mellett fokozatos élénkülésre számít a Takarékbank elemzője az ipari termelésben, amit új kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is méltatta, hogy az ipari termelési növekedése az egyébként nem alacsony várakozásokat is meghaladta. Az emelkedést egyrészt segítette a gyenge bázis, másrészt a járműgyártás teljesítménye, az hogy valamennyire enyhülhettek az ellátási zavarok, a chiphiány. Harmadrészt a jelek szerint a téli leállások a tavalyinál rövidebbek voltak, így a termelés jobban tudott folyni. A januári adat alapján az ipar pozitívan tud hozzájárulni az első negyedévben a gazdasági növekedéshez, illetve növekedési hozzájárulása az év egészében is kedvezően alakulhat – tette hozzá.

Ugyanakkor a kockázatok között megjelenik az orosz-ukrán háború és az ennek nyomán fellépő keresletingadozás, a szállítási nehézségek vagy ismételten az ellátási láncok szakadozása. Kérdés, hogy a nemzetközi nagyvállalatok az újabb krízis nyomán napirendre tűzik-e az ellátási láncok rövidítését, hiszen jól látható, hogy bár ez nyilvánvalóan drágítja a termelést, de a folyamatos ellátási bizonytalanságok nemcsak az árak emelkedését váltják ki, hanem a termelést önmagát is veszélyeztetik – jegyezte meg Regős Gábor.

(Forrás: MTI, fotó: Varga György)