Az iLex Systems Zrt. és együttműködő partnerei által indított jogi technológiai sorozat új cikkében Pongrácz Ferenc, az IBM délkelet-európai üzletfejlesztési igazgatója foglalja össze, miért is kötelező ma mindenki számára az innováció.

Designed by Apple in California. Assembled in China. Vagyis az Apple tervezte Kaliforniában, az összeszerelés helye: Kína: olvasható a legendás profitot hozó iPhone okostelefonok hátoldalán. Az elmúlt évtizedekben tanulmányok sora látott napvilágot, amelyek arról szólnak, hogy a profit a termelési és szolgáltatási értékláncban egyre inkább a kutatás, fejlesztés és innováció irányába tolódik a termeléssel illetve a szolgáltatások leszállításával szemben. „A jó dizájn jó üzlet.” A sokat idézett mondat Thomas J. Watson-tól, az IBM 1874-ben született alapítójától származik és ma aktuálisabb, mint valaha.

A pénz az innovációban van

Stan Shih, az Acer alapítója 1992 körül tette ismerté az úgynevezett mosolygörbe fogalmát. Shih egy koordináta rendszert rajzolt, ahol a függőleges tengelyen a hozzáadott értéket jelölte a vízszintes tengelyen pedig a termelési értéklánc egymást követő lépéseit kezdve, a kutatás-fejlesztéstől a gyártáson át a marketing tevékenységekig. Az ábra egy mosolygó szájra emlékeztető görbét adott, szemléletesen mutatva, hogy az értéklánc elején és végén lényegesen nagyobb a hozzáadott érték, mint a közepén, jelen esetben az összeszerelés területén.

A kilencvenes évekhez képest napjainkra a mosoly egyre szélesebbé és egyre inkább fél-mosollyá válik. Egyre szélesebb, mert a gyártás és a tömeges szolgáltatások területén a technológiai fejlődés, és részben ennek következtében az egyre kifinomultabb munkaszervezés növeli a hatékonyságot, miközben a nemzetközi gyártó és szolgáltató központok létesítéséért öldöklő verseny folyik a potenciális lokációk (országok és azon belül városok) között, csökkentve az elérhető profitot. Ezzel párhuzamosan a felhő alapú informatika és a mindenütt utat törő digitalizáció következtében sorra jelennek meg azok a döntően szoftver alapú megoldások, amelyek egész iparágakat forgatnak fel és mesés profitot hoznak a létrehozóiknak. A példákat hosszan sorolhatnánk, a médiaiparban a YouTube-tól, a navigációban Waze-en át, a szállodaiparban az Airbnb-ig.

A mosoly azért válik egyre inkább fél-mosollyá, mert a közösségi média korában a hagyományos marketing eszközök is veszítenek az értékükből. A fogyasztók egyre tájékozottabbá és tudatosabbá válnak és a termék (és szolgáltatás) dizájnra és minőségre helyezik a hangsúlyt miközben a korábban megszokott marketingcsatornák és technikák szerepe csökken. A hagyományos marketinggel szemben a digitális innováció térnyerésére jó példa az IBM-mel 2016-ban stratégiai együttműködést bejelentő Under Armour sportmárka látványos előretörése. Az említett együttműködés keretében a sportolók az IBM Watson úgynevezett Kognitív rendszereire építve digitális egészség-tanácsadót, fitnesz trénert  és személyi asszisztenst kapnak, „aki” olyan területeken segít, mint a nagy számú mért adat feldolgozásán alapuló egyéni edzéstervek, vagy személyre szabott diéta javaslatok. Az ehhez hasonló innovatív kezdeményezések is hozzájárultak ahhoz, hogy a márka az USA-ban már megelőzte az Adidast és az eladások alapján 2015-ben a második helyre lépett előre a Nike mögött, amelynek a babérjaira tör.

Verseny a befektetésekért

Az IBM, évente megjelenő kutatási jelentésében rendszeresen felállítja az országok rangsorát többek között abból a szempontból, hogy az adott évben hány új munkahely jött létre külföldi befektetések eredményeképpen. A 2015-ös adatokat összegző jelentés szerint az abszolút számokat tekintve Szerbia, Magyarország, Lengyelország és Csehország is az első húsz között szerepel, lakosságarányosan pedig Macedonia a világelső, Szerbia a második, Magyarország az ötödik, Szlovákia a hatodik, Csehország pedig a hetedik.

A külföldi befektetések eredményeként létrehozott legnagyobb hozzáadott értéket létrehozó és ezért kiemelkedő jövedelmeket is nyújtó munkahelyek versenyében egyelőre még nem áll ennyire jól a régió. Ezt a listát Írország, Szingapúr és Svájc vezeti, ugyanakkor érdemes megemlíteni Észtország globális nyolcadik és Litvánia tízedik helyét is.

Hasonló képet fest a Roland Berger tanácsadó cég tanulmánya, amely azt a kérdést vizsgálja, hogy az egyes európai országok mennyire állnak készen a gyakran Ipar 4.0 néven emlegetett digitális forradalom okozta változásokra. A tanulmány szerint Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország és Litvánia jelenleg jelentős ipari teljesítménnyel büszkélkedhet, ugyanakkor ezekben az országokban az egyre nagyobb jelentőségű magas hozzáadott értékű tevékenységek kevéssé vannak jelen a szintén erősen iparosodott élenjáró Írországhoz, Németországhoz vagy éppen Svédországhoz képest.

Magyarország számára az alapok sikeres lerakása után tehát a következő lépés az innovációs képességek fejlesztése kell, hogy legyen.

Ismét a vevő a király

Az uniformizált tömegtermelés helyett, mind a gyártásban mind pedig a szolgáltatások területén azok kerülnek előnyös pozícióba, akik az automatizálásnak és a modern munkaszervezési módszereknek köszönhető költségelőnyöket ötvözni tudják azzal, hogy minden egyes vevőnek személyre szabott megoldást tudnak nyújtani. Ehhez nagyon jól kell ismerni a potenciális vevőket és a termékek és szolgáltatások tervezésének a vevői igények köré kell épülnie. Nem egy-egy terméknek, technológiának szolgáltatásnak keresünk vevőket, hanem megismerjük a vevők igényeit és a valós problémáira keresünk olyan megoldást, amely lényegesen többet nyújt annál, ami jelenleg rendelkezésre áll. Jó példa erre Henry Ford híres mondása: „Ha megkérdeztem volna a vásárlókat, mit akarnak, azt mondták volna, hogy még gyorsabb lovat.”

Az új paradigma új termék és szolgáltatásfejlesztési módszereket is igényel. Az IBM válasza az úgynevezett IBM Design -Thinking módszertan, amelynek segítségével az informatika szinte végtelen eszköztára a lenyűgöző ügyfélélmény szolgálatába állítható. Jó példa erre az a digitális szurkolói és sportolói élmény, amit a wimbledoni tenisztorna helyszíni és online csatornákat használó nézői élvezhetnek. Az ügyféligények jobb megértésének érdekében, például kilenc és félmillió közösségi média bejegyzést dolgoztak fel automatikusan és 41 millió adatot rögzítettek a játék folyamán, amelyekből azonnal statisztikák és látványos elemzések készültek a játékosok, az edzők, a szakértők, újságírók és persze a közönség számára. Mindezt Serena Williams is népszerűsítette például egy YouTube videóban, ahol az IBM Watson kognitív számítógépével beszélget. Az eredmények is meggyőzőek: a torna hivatalos weboldalát 452 millió esetben keresték fel, a mobil alkalmazást használók száma pedig az előző évhez képest 125 százalékkal emelkedett.

Egyedül nem megy

Az innováció már régen nem a magányos zsenik műfaja. Manapság a közösségek, divatos szóval ökoszisztémák innovációs versenye zajlik, ahol nem csupán az egyes szereplők képességei számítanak, hanem legalább ennyire fontos, hogy mennyire eredményesen és hatékonyan tudnak együttműködni. Ez az együttműködés nem képzelhető el megfelelő informatikai támogatás nélkül. A magánéletben mára természetessé vált például a közösségi média használata. A hasonló eszközök egyre nagyobb teret kapnak a vállalati innovációban is, ugyanakkor ezen a területen olyan megoldásokra van szükség, ahol az online együttműködés olyan felületeken történik, amelyek biztosítják, hogy az adatok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe és a modern kommunikációs csatorna mellett olyan szolgáltatások is megjelenjenek, amelyek az innovációs folyamatokat teszik gyorsabbá és olcsóbbá.

A jog sem kivétel

A változások természetesen nem hagyják érintetlenül az olyan konzervatív iparágakat sem, mint a jogi szolgáltatások. Az ügyfelek a máshol megszokott digitális ügyfélélményt inkább előbb, mint utóbb ezen a területen is elvárják, a magas óradíjak pedig komoly profitot ígérnek azoknak, akik hatékonyabbá tudják tenni a csoportmunkát ezen a területen is.

Pongrácz Ferenc
IBM SEE üzletfejlesztési igazgató
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com