Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Márciushoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben 1,4 százalékkal nőtt, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak.
Márciushoz viszonyítva áprilisban az idényáras élelmiszerek 6,2 százalékkal drágultak, ezen belül a burgonya ára 5,3 százalékkal, a friss zöldségeké 1,4 százalékkal, a gyümölcsöké 11,5 százalékkal emelkedett. A párizsi és kolbász ára 3,5 százalékkal, a csokoládé, kakaóé 3,4, a sertéshúsé és a tojásé egyformán 2,8-2,8 százalékkal, a liszté 2,0, a baromfihúsé 1,5 százalékkal lett magasabb, mint márciusban volt. A ruházkodási cikkekért 1,4, a dohányárukért 1,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások ára 0,2 százalékkal csökkent, ezen belül – az ingyenessé tett közterületi parkolás hatására – az autópályadíj, illetve gépkocsikölcsönzés, parkolás díja 22,5, a lakbér pedig 2,4 százalékkal mérséklődött.
Tavaly áprilishoz viszonyítva a járműüzemanyagok ára 22,7 százalékkal csökkent.
Az élelmiszerek ára 8,7 százalékkal nőtt, 1,1 százalékponttal gyorsabban a márciusinál. A sertéshús ára 28,9, a párizsi, kolbász ára 22,3 százalékkal, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 12,5 százalékkal emelkedett. Az idényáras élelmiszerek 15,1 százalékkal drágultak, miután a friss gyümölcsök ára 30,8 százalékkal emelkedett. A cukor ára 14,1 százalékkal lett magasabb. A szeszes italoké 3,4 százalékkal, a dohányáruk ára 11,1 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatásokért 3,0 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly áprilisban, ami a márciusinál 0,8 százalékponttal mérsékeltebb éves áremelkedés a parkolási díjak megszüntetése jóvoltából, mert az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 21,4 százalékkal lett olcsóbb, miközben a szerencsejátékok ára 7,8, a lakbér pedig 5,6 százalékkal nőtt. A belföldi üdülés ára 7,0 százalékos áremelkedéssel szerepel a statisztikában, miközben gyakorlatilag nem létezett. A tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek ára 0,1, illetve 0,2 százalékkal volt magasabb a tavaly áprilisinál.
Elemzők is 2,4 százalékos inflációt vártak áprilisra a márciusi 3,9 százalék után. A fogyasztói árak márciushoz képest átlagosan 0,6 százalékkal mérséklődtek. Az üzemanyagok árának az olajárak hatására bekövetkezett 16,4 százalékos havi csökkenése önmagában 1,1 százalékponttal járult hozzá a fogyasztóiár-index egyhavi csökkenéséhez – közölte a KSH.
A jelentéshez csatolt külön módszertani közleményben a KSH felhívta a figyelmet arra, hogy az új koronavírus okozta járvány a fogyasztói árak gyűjtését és a fogyasztóiár-index számítását is befolyásolja. A megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért alternatív árösszeírási módszerek – internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés – alkalmazása szükséges. Egyes esetekben a megfigyelt árak hiánya miatt becsléseken alapuló pótlás is szükségessé válik, amit nemzetközi szervezetekkel és más országok statisztikai hivatalaival egyeztetve kialakított és elfogadott módszertant alkalmazva végez a KSH.
A jegybank által számított és tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók közül az indirekt adóktól szűrt maginfláció egy hónap alatt 0,1 százalékponttal 3,8 százalékra csökkent áprilisra. A keresletérzékeny termékek inflációja 0,2 százalékponttal 3,1 százalékosra, a ritkán változó árú
termékek és szolgáltatások inflációja szintén 0,1 százalékponttal 3,5 százalékra esett vissza.
Áprilisban tehát a költségváltozásokra érzékeny termékek áralakulása az infláció csökkenése irányába hatott, elsősorban az üzemanyagárak révén, míg a keresletérzékeny termékek inflációs hozzájárulása lényegében nem változott – állapította meg az MNB.
A fogyasztói árindex áprilisi csökkenését egyértelműen és szinte egyedül az üzemanyagok árának csökkenése okozta, a változatlan maginfláció viszont azt bizonyítja, hogy az inflációs nyomás nem tűnt el a gazdaságból – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők. Azt is kiemelték, hogy a mutató eltávolodik a valóságtól, hiszen olyan fogyasztásra is kiterjed, ami a veszélyhelyzeti korlátozó intézkedések miatt teljesen lehetetlen, vagy jelentősen visszaesett, mint a házon kívüli étkezés, az üdülés, a tömegközlekedés, vagy a kulturális, szabadidős tevékenyégek.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció áprilisban a különböző háztartásokat jelentősen eltérő mértékben érinthette: akik arányaiban több élelmiszert vásárolnak, azok magasabb, akik több üzemanyagot, azok alacsonyabb átlagos áremelkedést tapasztalhattak.
A következő időszak inflációs folyamataiban is meghatározó lesz az olaj árának alakulása. A maginflációs mutató stabilan a cél felett van, tehát az inflációs nyomás a gazdaságban nem tűnt el, azt csak az olaj árának bezuhanása törte le, ami a jövőre nézve kockázatot is rejt magában, hiszen a jelenlegi alacsony olajár hosszú távon várhatóan nem marad fenn – tette hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának emelkedése és idei összeomlása miatt az infláció a 3 százalék inflációs cél alatt maradhat, majd a nyár végétől kissé meghaladhatja a 3 százalékot, így az idén 3,3 százalékos átlagos inflációra számít a tavalyi 3,4 százalék után.
Az inflációt a koronavírus hatásai igen ellentétesen érintik, egyfelől az olajárak és a gazdasági tevékenység összeomlása nyilvánvalóan lehúzhatja az árakat, ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt. A vészhelyzetet követő újraindulás idején felfutó kereslet a kiesett kapacitásokkal szemben magasabb inflációhoz vezethet. A második félévben erősödhet a forint, ami viszont mérsékelheti az inflációt. Megjegyezte, hogy az infláció a következő hónapokban nem fogja tükrözni az átlagos fogyasztói kosarat sem. Például hiába zuhantak az üzemanyagárak, jelenleg a korábbinak csak a töredéke a fogyasztás. Egyes termékek és szolgáltatások pedig átmenetileg teljesen kiesnek, vagy csökkennek a fogyasztói kosárból, mint a házon kívüli étkezés, tömegközlekedés, szabadidős, kulturális tevékenységek.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy a boltok előző hónaphoz hasonló további rohamozása áremelkedést hozott az élelmiszerek területén. A rekordgyenge forint befolyással volt az importált zöldségek és gyümölcsök árára is. A szolgáltatások árváltozásának mérését pedig jelentősen nehezítette, hogy a vállalkozások zárva tartottak, így a rájuk vonatkozó inflációs mutatót érdemes óvatosan kezelni. A parkolás ingyenessé tétele önmagában 0,2 százalékpontot faragott le a teljes inflációs mutatóból.
A következő hónapokban az inflációs mutató további csökkenésére számít az elemző, egyrészt a kereslet tartós visszaesése, másrészt az alacsony üzemanyagárak 2 százalék alá lökhetik a mutatót. Az idei év egészében 2,7 százalékos, míg jövőre 2,3 százalékos átlagos inflációval számol.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az infláció további kisebb csökkenésére számít májusban, majd az év hátrálévő részében az éves index döntően 2 és 3 százalék között mozog majd. Eközben – leginkább a várhatóan csökkenő belső kereslet nyomán – a maginflációs mutatók is lassulásnak indulhatnak, és fokozatosan közelednek majd a 3 százalék irányába. Az idei évre vonatkozó 2,9 százalékos éves inflációs előrejelzésüket az Erste Bank elemzői továbbra is fenntartják.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva elmondta: a friss adat megfelel a várakozásoknak, a lassulásra az üzemanyagok árának jelentős csökkenése miatt számítani lehetett.
A szakember szerint a következő időszakban az infláció alakulása nagyban függ attól, hogy a járvány miatt mennyivel ugrik meg a munkanélküliség, ez a fogyasztáson keresztül hat majd az árakra. Ha pedig az üzemanyagok ára esetleg elkezd emelkedni, akkor könnyen visszatérhet a 3 százalék fölötti infláció. Az év hátralévő részében inkább 2,5 százalék körüli fogyasztó árindexek lehetnek jellemzők és a jövő év második negyedévében jöhet egy jelentősebb ugrás. A mostani kilátások szerint a 2020-as átlagos infláció 2,9 százalék körül várható – mondta.
(Forrás: MTI)
