Februárban 3,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest pedig 0,7 százalékkal emelkedtek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző három hónapban egyformán 2,7 százalékos volt az éves infláció, tavaly októberben 3,0 százalékos, szeptemberben 3,4 százalékos volt. A februári maginfláció 4,1 százalék volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb a januárinál.

Februárban az átlagosnál jobban nőttek az élelmiszerárak, 3,4 százalékkal, a dohányáruk 16,5 százalékkal drágultak, az üzemanyagok ára 4,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az élelmiszerek között az étolaj ára 25,1 százalékkal, a cukoré 9,9, a munkahelyi étkezésé 8,0, a liszté 7,1 százalékkal emelkedett. Az idényáras élelmiszerek, mint a burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen 5,8 százalékkal drágultak, ám ezen belül a gyümölcsök 17,3 százalékkal többe kerültek, míg a burgonya 14,8 százalékkal olcsóbb lett tavaly február óta. A sertéshús ára 7,3, a baromfihúsé 0,6 százalékkal csökkent.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 9,9, ezen belül a szeszes italok 3,0 százalékkal drágultak.

A tartós fogyasztási cikkek inflációja a januári 3,1 százalékról 3,8 százalékra ugrott, ezen belül az új személygépkocsikért 12,1 százalékkal kellett többet fizetni, de a kerékpárok ára is 9,0 százalékkal emelkedett.

A járműüzemanyagok ára februárban 3,8 százalékkal megugrott, és tavaly február óta először lett magasabb éves összevetésben, mégpedig 4,6 százalékkal.

A fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékos februári emelkedésében fontos szerep jutott az élelmiszerek 1,0 százalékos drágulásának, ezen belül az étolaj 6,8, az idényáras élelmiszerek 3,5, a margarin 2,3, a tej 2,2 százalékkal többe, a sertéshús 1,5 százalékkal kevesebbe, mint januárban. A szolgáltatásokért 0,5, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kellett többet fizetni.

Mind mértékét, mind szerkezetét tekintve a várakozásoknak megfelelően alakult a februári infláció az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik további emelkedést várnak az üzemanyagárak bázishatása és a jövedéki adó emelése miatt. Úgy vélték, hogy az újranyitás után a felfokozott kereslet találkozik a legyengült kínálattal, ami gyengíti a versenyt és könnyíti a magasabb árazást.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően gyorsult a fogyasztói árak emelkedése februárban. Arra számít, hogy márciusban 4 százalék közelébe emelkedhet az infláció. Áprilisban pedig az üzemanyagárak felszöknek az egy évvel azelőtti alacsony bázis miatt is, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának további emelésével együtt 5 százalék fölé ugorhat az infláció. Az áremelkedés üteme majd a nyári hónapokban visszaesik a tolerancia sáv felső széle, azaz 4 százalék alá, így idén 3,9-4 százalékos átlagos inflációra számít a Takarékbank szakértője a tavalyi 3,3 százalék után.

Mint hozzátette, a tavalyi év elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami látszik a tartós fogyasztási cikkeknél, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt írta, hogy a februári inflációs adat nagyjából hozta az elvárásokat, három havi változatlanság után jelentősen nőtt az általános áremelkedés üteme, ami nem csupán a bázishatás következménye. Az emelkedő infláció mögött komoly meglepetés nem húzódik meg, az egyes tételeket vizsgálva a februári inflációs profil megfelel a várakozásoknak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az emelkedést két tétel ellensúlyozta: egyrészt a szolgáltatások inflációja változatlanul 1,7 százalékos volt februárban, mert a kereslet hiánya és a korlátozó intézkedések alacsonyan tartják az inflációt. Az élelmiszerek áremelkedési üteme is némiképp enyhült, ezen belül is elsősorban a feldolgozott élelmiszereké.

A februári inflációs adat érdemben nem módosítja az idei inflációs kilátásokat. A harmadik hullám okozta bezárás további károkat okozhat a kínálati oldalon. Ez azt jelenti, hogy az újranyitást követően a még erősebb kereslet egy még gyengébb kínálattal találkozik. A mérséklődő kínálat csökkenti a versenyhelyzetet, így könnyebbé teszi a magasabb árazás kialakulását – mutatott rá.

Az ING Bank szakértője összességében úgy véli, hogy az újabb bezárásoknak nem csak az újranyitás hónapjaiban – remélhetőleg április-májusban, de hosszabb távon is inkább inflációt emelő hatása lehet, legalábbis addig, amíg a kínálat nem áll helyre a szolgáltatószektorban.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a februári gyorsulás után a következő hónapokban is emelkedőn marad az infláció, szerinte idén az éves átlagos infláció 3,5 és 4 százalék között lehet.

A februári inflációs adat megfelel a várakozásának. A havi szintű drágulásban kiemelt szerepet játszottak az üzemanyagok, változatlan üzemanyagárak mellett kisebb, 3,1 százalék helyett 2,9 százalékos lett volna a februári infláció. Kiemelte, hogy a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció minimálisan lassult.

A K&H elemzője szerint is a következő hónapokban gyorsulni fog az infláció. A tavaly tavasszal bezuhanó bázis mellett a dohánytermékek drágulása, valamint az olaj és az üzemanyagok árának emelkedése is felfelé húzza az inflációt a következő hónapokban. Áprilisban és májusban akár 4,5 százalék felett lehet az inflációs mutató, azt követően várható némi lassulás – fogalmazott Németh Dávid. Szerinte a járvány inflációra gyakorolt hatása egyelőre nehezen prognosztizálható.

Németh Dávid úgy látja, hogy az éves átlagos infláció a tavalyi 3,3 százalék után 3,5 és 4 százalék közötti szintre gyorsulhat, a végeredmény nagyban függ a már említett olajárak és üzemanyagárak alakulásától.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szintén a várakozásoknak megfelelőnek tartja az infláció érdemi gyorsulását, amivel kismértékben a jegybanki cél fölé került. Az alapfolyamatok ugyanakkor ennél gyorsabb árdinamikát mutatnak, az ezt leíró maginfláció 4,1 százalék. Az infláció emelkedéséhez a tartós fogyasztási cikkek, illetve az üzemanyagok drágulása járult hozzá, bár havi alapon az élelmiszerek árnövekedése is érdemi volt – tette hozzá.

Az üzemanyagok gyorsuló áremelkedését az alacsony bázisidőszaki adat is segíti. Továbbra is kiemelkedően magas ugyanakkor a jövedéki adó emelése miatt a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése.

A következő időszakban az infláció várhatóan tovább fog gyorsulni, akár a jegybanki célsávból is kiléphet, amelyet a bázisidőszakban regisztrált olajárzuhanás magyaráz. Az előbb-utóbb bekövetkező újranyitás szintén hozhat emelkedést az inflációban. A gyenge forintárfolyam és az erős maginflációs folyamatok miatt a jegybank nem dőlhet hátra, ám vélhetően beavatkozásra sem kényszerül még márciusban, azonban a gazdaság újranyitását követően szükség lehet a monetáris kondíciók szigorítására – vetette fel a szakértő.

(Forrás: MTI)