A Századvég Alapítvány legfrissebb kutatásából az derül ki, hogy az európaiak többsége egyáltalán nem bízik a Facebookhoz hasonló közösségi platformokban-
A közvélemény-kutatással kapcsolatban úgy fogalmazott kedden a Századvég, hogy napjainkban a közösségi média térnyerésével a szólásszabadság kiterjedése mellett egyre nagyobb mértéket ölt a cenzúra gyakorlata is, melyet a tech gigacégek alkalmaznak saját felhasználóikon. A Századvég szerint a közösségi médiába vetett bizalom évről évre csorbul, az „önkényes és ideológiavezérelt” beavatkozások és cenzúra pedig egyre nagyobb gondot jelent a közösségi médiafelhasználók számára.
A Századvég negyedik alkalommal készítette el Project28 néven az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatását, melynek célja, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Az idén először a kutatás egyik fontos szegmense a szólásszabadság, a cenzúra és a közösségi média kérdésköre volt. Kutatásukból kiderül, hogy az európai emberek nagy része nem bízik a közösségi médiában, mindössze 8 százalékuk bízik teljes mértékben a Facebookhoz hasonló közösségi platformokban, míg 54 százalékuk egyáltalán nem bízik meg bennük.
Az uniós országokat külön vizsgálva kiderül, hogy Ausztriában a legbizalmatlanabbak a közösségi médiával szemben az Európai Unióban (a válaszadók kétharmada egyáltalán nem bízik meg benne, mindössze 4 százalékuk az, aki teljes mértékben megbízik benne, és a válaszadók negyede bízik meg valamennyire a közösségi médiában). Magyarországon a válaszadók közel fele (46 százaléka) bizalmatlan, és csak az emberek 4 százaléka bízik meg teljesen a közösségi médiában. Nyugat-Európa egyes országaiban még bizalmatlanabbak a közösségi médiával szemben: Németországban 58, Franciaországban 63, Luxemburgban pedig 64 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem bíznak a Facebookban és a hasonló oldalakban.
Külön kitértek arra is, hogy a közösségi média önkényes és ideológián alapuló cenzúráját az egész kontinensen elutasítják. Uniós szinten az emberek csaknem kétharmada szerint elfogadhatatlan, hogy a közösségi oldalak saját politikai nézeteik alapján törölnek felhasználói tartalmakat. Magyarországon tíz emberből nyolc elutasítja a cenzúrát, és csak a válaszadók 12 százaléka tartja elfogadhatónak a tartalmak önkényes törlését.
A Project28 keretében a Századvég megvizsgálta a politikai korrektség kérdését is a kontinensen. Uniós átlagban a válaszadók több mint felének (56 százaléka) okoz gondot a politikai korrektség. Magyarországon és az Egyesült Királyságban ez az arány magasabb, a megkérdezettek kétharmada gondolja így, míg például Franciaországban uniós átlag alatt, csak 53 százalék érzi károsnak a politikai korrektség elvárását.
Századvég, a Millward Brown Hungary Kft.-vel közösen telefonos közvélemény-kutatást végzett Európa 35 országában, az Európai Unióban, Ukrajnában és a Nyugat-Balkánon január 7. és március 31. között. A mintába került 35 028 ember kérdezése CATI-módszerrel zajlott. A közölt adatok legfeljebb plusz/mínusz 1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit a vizsgált országok teljes lakosságának megkérdezése eredményezett volna. Az országonkénti hibahatár plusz/mínusz 3,2 százalékpont.
(MTI)
