Az Európai Bizottság kiemelt feladatának tekinti egy méltányosabb Európa építését, valamint Európa szociális dimenziójának erősítését.
A szociális jogok európai pillérére 20 kulcsfontosságú elvet és jogot határoz meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására; iránytűként hivatott szolgálni a megújított konvergenciafolyamat számára, amelynek célja a munka- és életkörülmények javítása Európában – olvasható az Európai Bizottság közleményében. Az eszközt elsősorban az euróövezet számára hozták létre, de a részvétel iránt érdeklődő valamennyi uniós tagállam számára alkalmazható.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A Bizottság elnökeként mindig is arra törekedtem, hogy a szociális prioritások az Európai Unió tevékenységének középpontjába kerüljenek, hiszen mindig is oda tartoztak. A szociális jogok európai pillére és a hozzá kapcsolódó első kezdeményezések azt mutatják, hogy teljesítjük ígéreteinket és új fejezetet nyitunk ebben a témában. Ezt a fejezetet pedig együtt kívánjuk megírni, hiszen a tagállamoknak, az uniós intézményeknek és a szociális partnereknek egyaránt felelős magatartást kell tanúsítaniuk. Célom, hogy a szociális jogok európai pillérét még az év vége előtt a legmagasabb politikai szinten is jóváhagyják.”
A pillér tartalmát a bizottság dolgozta ki Valdis Dombrovskis alelnök és Marianne Thyssen uniós biztos irányításával, de mindvégig valamennyi szinten intenzíven konzultált az érdekelt felekkel. A pillérben foglalt elvek és jogok a következő három kategóriába sorolhatók:
- az esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés,
- a méltányos munkakörülmények, valamint a szociális védelem és
- a társadalmi befogadás.
Az Európai Bizottság jelenleg is számos konkrét jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezéssel támogatja a szociális jogok európai pillérét; itt említhetők például a szülők és gondozók munka és a magánélet közötti egyensúlyára, a munkavállalók tájékoztatására, a szociális védelemhez való hozzáférésre és a munkaidőre vonatkozó kezdeményezések. Ezek egyrészt illusztrálják a pillér körébe tartozó kérdések jellegét, másrészt megmutatják, hogy a pillérhez kapcsolódó elvek és jogok milyen módon érvényesíthetők.
Szociális eredménytáblát is létrehoztak annak érdekében, hogy a tendenciákat és teljesítményeket az unió valamennyi országában 12 területen nyomon lehessen követni és Európa egészét értékelni lehessen a szociális AAA minősítés irányába történő előrehaladás szempontjából.
Jóléti rendszerek az EU-ban
Az EU a világ legfejlettebb jóléti rendszereinek ad otthont, és a bevált módszerek és szociális innovációk gazdagsága jellemzi, azonban az európai társadalmaknak is korábban nem tapasztalt társadalmi kihívásokkal kell szembenézniük és alkalmazkodniuk kell azokhoz. Bár a gazdasági és szociális feltételek Európa-szerte javultak és a foglalkoztatás aránya az európaiak körében eddig még soha nem volt olyan magas, mint jelenleg, az elmúlt évtized válságának utóhatásaként Európa számos területén még mindig tartós problémák tapasztalhatók, kezdve a hosszú távú munkanélküliségtől és az ifjúsági munkanélküliségtől a szegénység kockázatáig. Ugyanakkor a munka világa és társadalmaink gyorsan változnak: a globalizáció, a digitális forradalom, a munkavégzés keretfeltételeinek átalakulása és a demográfiai folyamatok új lehetőségeket teremtenek, egyúttal viszont új kihívások elé is állítanak bennünket. A közigazgatási szerveknek, a szociális partnereknek és a civil társadalomnak valamennyi szinten közös felelőssége és közös érdeke, hogy megtalálják az utat egy életképesebb és jobban prosperáló Európa felé, ahol a gazdasági növekedés a társadalmi fejlődéssel együttesen valósul meg – olvasható a bizottság közleményében.
