Szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében az Európa Tanács Korrupcióellenes Államcsoportja (GRECO) méltatja a Magyarországon a korrupció ellen eddig meghozott intézkedéseket, ám továbbiak meghozatalát szorgalmazza a törvényhozás, a bíróságok és az ügyészségek esetében.
A törvényhozás esetében a GRECO nagyobb átláthatóságot sürget. A szervezet szóvá teszi, hogy a külső szereplők bevonása a jogalkotásba nem elég átlátható, mert parlamenti szinten nincs lobbiszabályozás – írja az MTI.
A jelentés szerint a honatyákra vonatkozó jelenlegi szabályokat etikai, viselkedési kódexszel kellene kiegészíteni, különösen az olyan esetekre, ahol összeférhetetlenség merülhet fel.
Az igazságszolgáltatás terén a GRECO kiegyensúlyozottabb adminisztrációt javasol az önkényes döntések potenciális kockázatainak kiküszöbölésére, például a bírák kinevezése és előléptetése terén, a testület korlátozná az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogait. Méltatja a jelentés a közelmúltban életbe léptetett bírói etikai kódexet, de úgy véli, hogy lehetne konkrétabb, határozottabb, és képzéssel is ki kellene egészíteni.
A vádhatóság esetében a testület a fékek és ellensúlyok rendszerének javítását szorgalmazza, a szabálytalanságok és a korrupció lehetőségének megakadályozása érdekében. A jelentés szerint például a legfőbb ügyész politikai függetlensége világosabb lenne, ha nem lenne újraválasztható, valamint, ha nem maradhatna hivatalban, ha utódát nem tudja megválasztani az Országgyűlés.
A GRECO szerint az ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárásoknak hasznára válna, ha átláthatóbbak lennének, és szélesebb körben be kellene róluk számolni.
A jelentés a tisztviselőket megillető mentelmi jogok körét is szűkítené. A dokumentum megállapítja, hogy a parlamenti képviselőket, a bírákat és az ügyészeket is szinte teljes sérthetetlenség illeti meg a büntetőügyekben, ami alól csak a tettenérés jelent kivételt.
„Az ilyen kiváltságokat olyan szintre kellene csökkenteni, amilyet az érintett tisztviselő pozíciója megkövetel, máskülönben akadályozhatják a korrupció elleni hatékony fellépést ezen tisztviselők esetében” – írja a GRECO.
A jelentés összesen 18 ajánlást fogalmaz meg Magyarországnak. A kormánynak 2016 szeptemberéig kell jelentést készítenie arról, hogy ezekkel kapcsolatban milyen intézkedések születnek, a GRECO pedig 2017 első felében készít majd újabb jelentést arról, hogy mennyiben felelt meg Magyarország az ajánlásoknak.
