Egy év alatt 13,6 százalékkal csökkent, az előző hónaphoz képest 1,9 százalékkal nőtt az építőipari termelés.
Augusztusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 13,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építése 17,1 százalékkal, az egyéb építményeké 8,9 százalékkal csökkent – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A júliusihoz mérten 1,9 százalékkal, a májusi mélyponthoz képest pedig 11,1 százalékkal emelkedett az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése.
Az éves visszaesés augusztusban 7,4 százalékponttal kisebb volt a júliusinál, 2,1 százalékponttal a júniusinál és 4,9 százalékponttal a májusinál.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 26,4, az egyéb építmények építésében 13,0, a speciális szaképítésben 3,1 százalékkal esett vissza a termelés tavaly augusztushoz mérve.
A megkötött új szerződések volumene 6,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a magasépítésre kötött szerződéseké 16,5 százalékkal nagyobb, a mélyépítésre vonatkozóké 5,5 százalékkal kisebb volt. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállománya 18,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 11,4 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké 30,4 százalékkal alacsonyabb volt.
Az év első nyolc hónapjában 10,4 százalékkal csökkent az építőipari termelés, a magas- és mélyépítésben azonos mértékű volt a visszaesés mértéke.
A lakásépítéseket a vásárlóerő alakulása mozgatja, az üzleti beruházások viszont egyelőre ütemterv szerint haladnak, de az iparág fellendítéséhez szükség lenne a felpörgetésükre a közületi beruházásokkal együtt – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb statisztikai jelentést.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában rámutatott: az építőipari visszaesés mértéke több érintett ágazattal összehasonlítva továbbra sem kiugró, de úgy tűnik, ez az ágazat sem tudta függetleníteni magát a korlátozások hatásaitól. A teljesítmény éves csökkenése várakozásai szerint 9-10 százalék lesz.
Ha nem történik meg a várakozásoknak megfelelő V-alakú, viszonylag gyors helyreállás, amire erősebb második hullámos korlátozások esetén egyre több esély van, akkor keresleti oldalról érheti majd negatív hatás az iparágat a vásárlóerő elhúzódó csökkenése miatt – jelezte. Ez elsősorban a lakásberuházásokat, a magánépítkezéseket és a felújításokat húzhatja vissza, de az utóbbira januártól már indul is egy kormányzati támogatási program – tette hozzá. A jóval jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari célú beruházások azonban egyelőre az eredeti menetrend szerint zajlanak, és hosszan elhúzódó válság nélkül ebben nem is várható érdemi változás.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint részben a gyenge bázisnak, részben az elmúlt hónapokhoz képest növekvő teljesítménynek köszönhetően augusztusban mérsékeltebben csökkent az építőipar teljesítménye éves összevetésben. Úgy látja, hogy az építőipar kilábalása lassú és elhúzódó lehet. Az építőipar teljesítményét leginkább továbbra is a rendelésállomány alakulása határozza meg. A rendelésállomány visszaesését részben az uniós források kifutása, részben pedig az önkormányzati, állami és vállalati beruházások visszafogása okozza, ami a mérséklődő bevételekhez, illetve a vírushelyzet miatti bizonytalansághoz köthető.
Hozzátette, hogy az új lakások áfakulcsának 5 százalékra csökkentése a lakásépítéseknek ismét lökést adhat, ám az ágazat teljesítményének magas szinten tartásához szükség van a nagyobb volumenű építkezések felpörgetésére is.
(Forrás: MTI)
