Márciusban az építőipari termelés 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építése 0,3 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 10,0 százalékkal csökkent – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az első negyedévben az építőipari termelés lényegében nem változott, 0,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Friss jelentésében a KSH felülvizsgálta az első két hónap korábbi adatait, az építőipari termelés januári 2,5 százalékos visszaesését 1,0 százalékosra mérsékelte, a februári 2,5 százalékos növekedést 5,3 százalékosra emelte.

Februárhoz mérten 5,2 százalékkal csökkent az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése márciusban.

Az építőipari ágazatok közül a magasépítésben 4,0 százalékkal, a mélyépítésben pedig 13,7 százalékkal esett vissza a termelés, míg a speciális szaképítés teljesítménye 2,6 százalékkal nőtt.

A márciusban megkötött új szerződések volumene 9,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 31,4 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 18,9 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállománya 16,3 százalékkal elmaradt a tavaly márciusitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 2,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építményeké 24,4 százalékkal kisebb volt.

Az építőipar termelői árai az első negyedévben 2,6 százalékkal emelkedtek az előző negyedévhez képest, és 8,5 százalékkal voltak magasabbak, mint a múlt év azonos időszakában.

Az építőipar más ágazatokhoz képest kevésbé kitett a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedéseknek, de a gazdaság többi szereplője által elszenvedett hatások a kereslet alakulása révén a megrendeléseken keresztül sújthatja, amennyiben az állami beruházások és beruházásösztönzés ezt nem, vagy csak részben kompenzálja – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH jelentését.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője részben a magas bázisidőszak adatával, részben a vírushelyzettel magyarázta az építőipari termelés márciusi kismértékű csökkenését. Az utóbbinak márciusban még leginkább csak az építőanyag-ellátás akadozásán keresztül lehetett szerepe, ami hozzájárulhatott az árak dinamikus emelkedésének folytatódásához is – tette hozzá. Hosszabb távon a távolságtartás növekedése és a rendelésállomány csökkenése miatt hathat a vírus negatívan az ágazat teljesítményére: az állami, önkormányzati, illetve vállalati beruházások halasztása csökkenti a keresletet. A kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása valamekkora részben tudná kompenzálni – jegyezte meg.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a márciusi adatokat úgy értékelte, hogy az életbe lépett korlátozások az építőipart kevésbé érintik más iparágakhoz képest, így nem szükségszerűen fognak kiugró csökkenést jelző adatok megjelenni később sem. Negatív fejlemény, hogy sok vendégmunkás hazatért a korlátozások előtt, ám ezt ellensúlyozhatja, hogy Nyugat-Európából is visszaáramlott a magyar munkaerő – jegyezte meg.

A jelenlegi rendelésállományok alapján a Takarékbank szakértője szerint továbbra sem látszik probléma az ágazat kilátásait illetően, némi csökkenés az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan, de itt a kormányzat új beruházásokat indíthat majd. Amennyiben a válság elhúzódik, akkor keresleti oldalról érheti negatív hatás az iparágat elsősorban a magánépítkezések és a felújítások terén, viszont a jóval jelentősebb volument képviselő üzleti beruházások továbbra is az eredeti menetrend szerint zajlanak majd.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy az építőipar teljesítményét a következő időszakban meghatározó rendelésállományok negatív tartományban voltak márciusban. Még nem lehet megmondani, hogy az új megrendelések mostani visszaesése a szokásos változékonyság számlájára írható vagy már szerepet kapott benne a járvány. Konkrétumokat majd csak az áprilisi, májusi és júniusi adatok alapján lehet látni. Németh Dávid hozzátette: idén március végén a rendelésállomány 16 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ami megfelel az eddigi trendnek, mert ez a mutató már 12 hónapja mínuszban van.

(Forrás: MTI)