A Construma kiállítás nyitónapján az építőipar mindenkit érintő kérdéseit megtárgyaló fórumot szervezett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke az eseményt megnyitó beszédében elmondta, hogy tíz év alatt a szükségesnél 150 ezerrel kevesebb új lakás épült, és egymillióval kevesebb lakást újítottak fel. Márpedig úgy nem érezhetik magukat Európában a polgárok, ha rendre lépcsőházak szakadnak le, vagy halálos tűzesetek történnek a vezetékrendszer elöregedése miatt. Ezt az elmaradást az elkövetkező 15 év során úgy kellene behozni, hogy az időközben felmerülő új igényeket is kiszolgálja az építőipar.
A felvezető előadást követő pódiumbeszélgetés résztvevői arra keresték a választ, hogy mi az oka az építőipar árdrágulásának, és azt hogyan értékelik az egyes szereplők. Koji László expozéja szerint a szakma arra panaszkodik, hogy nem tudott elégséges mértékben árat emelni, míg a vásárlók arra, hogy 40 százalékkal drágultak a lakások.
Az intézményi megrendelői oldal képviseletében Zsabka Zsolt, a BKIK Ipari Tagozatának elnöke elmondta, hogy náluk már régen nem az ár az elsődleges kérdés, hanem a kapacitás. Az Ipari Szolgáltató Centrum naponta kap olyan kérdéseket, hogy tudnak-e kivitelezőt ajánlani, és egyre gyakrabban magánszemélyek is ezzel kopogtatnak. Vagyis az első kérdés, hogy mikor tudják elkezdeni a munkát, a második, hogy mikor fejezik be, a harmadik az ár, és végül a minőség következik. A szakember jó hírként elmondta, hogy az MKIK által 2016-ban felállított teljesítési igazolási szakértői szerv (TSZSZ) működésének köszönhetően nagymértékben tudta csökkenteni a lánctartozásokat.
Az alapanyaggyártók és a kivitelezők arról számoltak be, hogy az energiaárak, a munkaerő megtartását szolgáló bérnövekedés és az egyre magasabb igényeket kielégítő technológiák együttesen felelnek az áremelkedésért, cserébe a megrendelők egyre jobb minőségű és gazdaságosan üzemeltehető építményekhez jutnak.
Dr. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a Magyarországon kialakult, 3-5 százalékos éves növekedéseket produkáló pálya nem fenntartható hosszabb távon, mert a gazdaság túlfűtöttségéhez és inflációhoz vezet, ezért óvatosságra intette az építőipari szakma jelenleg optimista képviselőit is.
A közeljövőre vonatkozó várakozásokat firtató körkérdésre a beszélgetőtársak 15 százalék körüli növekedést jósoltak, amelyben a jelenleg domináló állami, az ipari és a lakossági megrendelések súlya idővel változhat. A lakásfelújítások piaca pedig egyfajta védőhálót is nyújthat kisebb dekonjunktúra esetén.
A résztvevők az államigazgatás felé is megfogalmazták a stabilitásra vonatkozó igényüket, mondván: fontos, hogy a vállalkozások tudjanak megtérülést tervezni, különösen a nagy értékű beruházásoknál.
Zsabka Zsolt nagy problémaként említette továbbá a vállalkozói ismeretek hiányát, és ígéretet tett arra, hogy az idei évtől kamarai keretek között el is kezdik ezek oktatását annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozásoknál jól megalapozott projektek szülessenek. Emellett a kamara a szakképzésbe is bekapcsolódna a társszervekkel közösen, mert csak így biztosítható a tartós növekedés.
Az eseményről szóló részletes beszámolót itt olvashatja.
(Fotó: Rácz László/N3 Kommunikáció)
