Az építőipari vállalkozások az építési költségek (például építőanyagok, munkaerőköltségek) országos szinten 5-9 százalékos, Budapesten viszont több mint 10 százalékos áremelkedésére számítanak a második félévben – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).
A szakszövetség tervező, kivitelező, mérnök szolgáltatást nyújtó vállalkozások bevonásával készített felmérést az építési piacon az idén az első öt hónapban tapasztalt áremelkedésekről és várakozásaikról. A 400 válaszadó között mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás is szerepelt, országos lefedettséggel.
A közlemény szerint idén január-május között az építőanyagoknál és a munkaerőköltségeknél is előre nem látott áremelkedéseket tapasztaltak a megkérdezett vállalkozások, akik ezzel egyidejűleg saját tevékenységük díját is megemelték.
Az építőanyagoknál példaként említették, hogy az év első öt hónapjában 2020 év végéhez képest a hideg padlóburkolatoknál 9 százalékos, a tetőcserepeknél 11, a beton esetében 12 százalékos, a gipszkarton esetében 23 százalékos, a hőszigetelő anyagoknál 47 százalékos, míg a faanyagoknál 72 százalékos áremelkedést jelentettek a válaszadók.
A felmérés szerint a vizsgált időszakban országosan és a fővárosban is az építőanyagok közül három kategóriában tapasztalták a legnagyobb mértékű áremelkedést: a faanyagok árai 72, illetve 93 százalékkal, a hőszigetelő anyagok árai 47, illetve 55 százalékkal, az elektromos kábelek, vezetékek árai pedig 42, illetve 35 százalékkal nőttek. Az utóbbi három kategóriában szereplő termékek gyártásához szükséges alapanyagok árai is kiugróan emelkedtek – ismertette a jelentős drágulás okait Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
Kitértek arra is, hogy a betanított munkás havi átlag bruttó bére országosan 12, a fővárosban 14 százalékkal nőtt, ezáltal esetükben a nettó átlagbér megközelítette a 300 ezer forintot. A szakmunkás havi átlag bruttó bére országosan 12, a fővárosban 13 százalékkal nőtt, így a nettó átlagbérük 380 ezer forintra emelkedik.
A tervező cégek szolgáltatási árait országosan 5, a fővárosban 7 százalékkal emelték, a kivitelezési munkák árai Budapesten és országosan is 11 százalékkal drágultak, a mérnöki szolgáltatást nyújtó vállalkozások pedig országosan 8, a fővárosban 11 százalékos áremelést jeleztek. Ezek az áremelkedések a vállalkozások növekvő munkaerőköltségeinek fedezésére szolgálnak.
Az építőanyagok ára és a munkaerőköltségek növekedése főként azokat a kivitelezőket hozza nehéz helyzetbe, akik tavaly kötötték meg szerződéseiket és csak a szokásos árváltozást tervezték be vállalási áraikba. A piaci árváltozások következtében azonban sok esetben nem lehet a korábbi vállalási árakon a kivitelezést megvalósítani.
Az ÉVOSZ szerint a kivitelezés alatt lévő létesítmények többségénél a megrendelő és kivitelező együttes felelőssége a piaci áremelkedések korrekt kezelése. A szakszövetség úgy látja, hogy sok esetben szükségessé válik a szerződések módosítása, ami történhet az árak korrekciójával, a műszaki tartalom változtatásával (olcsóbb ár fekvésű termék választása) vagy a feladatok részleges időbeli átütemezésével egyaránt.
Az építőanyag gyártásához szükséges nyers- és alapanyagok árai világszinten emelkednek, a folyamat hatására a magyarországi építőanyaggyártóknak jelentősen nőttek a gyártási költségei – közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ).
A szövetség szerint a világpiaci árrobbanás hatása a magyarországi építőkémia-, az EPS hőszigetelőanyag, a homlokzati nyílászáró gyártóknál és az épületgépészeti termékeket gyártó vállalkozásoknál jelentkezik különösen erőteljesen, ezeken a területeken a gyártók idén kétszámjegyű áremelésekre kényszerültek.
Ezzel szemben a belföldön bányászott nyersanyagokra támaszkodó, jellemzően szerkezeti építési termékek előállítóinál, így a hazai tégla, cserép és fehér falazatai anyagok gyártóinál a világpiaci nyersanyag-árrobbanás hatásai korlátozottan jelentkeztek, ugyanakkor a csomagoláshoz kapcsolódó műanyagfólia, és a raklapok árai megduplázódtak.
Közölték, a magyarországi gyártók helyzetét a forint árfolyama is befolyásolja, hiszen ez egyszerre érinti a világpiaci árazású alapanyagok beszerzési költségét, valamint az euróban elszámolt gépek, szolgáltatások díjait és árait.
A MÉASZ elnöksége szerint az újranyitással egyidőben végbement forinterősödés kedvező és stabilizáló hatású a gyártáshoz szükséges nyers- és alapanyagok piacára, tartós fennállása, illetve a további tartósabb forinterősödés segítené a kiszámíthatóságot a gyártó – kereskedő – kivitelező értékláncban.
Ezen felül megjegyezték, hogy az építési piac keresleti oldalának egyenletes működéséhez 1,5-2 éven túlmutató lakáspiaci kereslet-ösztönzésre lenne szüksége, ennek egyik lehetséges megoldása a lakossági célú lakásberuházásokat támogató keretrendszer meghosszabbítása.
A MÉASZ elnöksége a jelenlegi piaci helyzet tükrében arra számít, hogy a világpiacon a nyers- és alapanyagok drasztikus árnövekedése az érintett termékszegmensekben megállhat, így az építőanyagok és építési termékek árai is fokozatosan stabilizálódhatnak.
(Forrás: MTI)
