Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 első negyedévében a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – erősítette meg második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt.

A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.

Az ipar teljesítménye 4,2, azon belül a feldolgozóiparé 4,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését.

Az építőipar hozzáadott értéke 3,0 százalékkal, a mezőgazdaságé 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,7 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (9,8 százalék) az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban történt. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 7,3, az oktatásé 6,6, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 5,2 százalékkal nőtt.

Az ingatlanügyleteké 5,0, a szállítás, raktározásé 4,2 százalékkal növekedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 2,7, a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,3, a humán-egészségügyi, szociális ellátás 0,4 százalékkal bővült. A közigazgatás teljesítménye 0,3, a kereskedelemé 3,0 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A bruttó hazai termék 2024. első negyedévi 1,1 százalékos növekedéséhez pozitívan járult hozzá a szolgáltatások (1,7 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,2 százalékponttal), valamint az építőipar (0,1 százalékponttal). A mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a nemzetgazdasági teljesítmény alakulására, míg az ipar 0,9 százalékponttal csökkentette. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,5 százalékponttal) az ingatlanügyletek járultak hozzá a GDP növekedéséhez.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,6 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 2,8 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportokban a féltartós termékek kivételével mindenhol növekedett, a nem tartós termékeké 4,4, a szolgáltatásoké 2,4, a tartós termékeké 1,8 százalékkal, míg a féltartósaké visszaesett 0,4 százalékkal.

A KSH jelentése szerint a kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,4 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztásé 2,7 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,1 százalékkal nagyobb lett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,4 százalékkal nőtt – állapította meg a második becslés alapján kiadott jelentés.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás az első negyedévben 6,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké visszaesett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban, az ingatlanügyleteknél és a szállítás, raktározás területén is csökkent a fejlesztések volumene.

A bruttó felhalmozás 21,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.

A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az első negyedévben összességében 2,9 százalékkal kisebb lett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1331 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (9,2 százalék) csökkent, mint az exporté (5,3 százalék). A külkereskedelem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a behozatal 10,8 százalékkal zuhant a kivitel 6,2 százalékos csökkenése mellett. A szolgáltatások – beleértve a turizmust is – exportja 0,8 százalékkal mérséklődött, míg importja 1,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2024. első negyedévi, 1,1 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 1,8 százalékponttal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 3,7 százalékponttal lassította. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,1 százalékponttal javította a gazdasági teljesítményt.

Az előző negyedévhez képest 2024 első negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján.

A termelési oldalon a szolgáltatások teljesítménye 1,7, az építőiparé 1,1 százalékkal nőtt. Az ipar teljesítménye 0,1, a mezőgazdaságé 10,2 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene stagnált, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,4, a közösségi fogyasztásé 0,9 százalékkal emelkedett a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,9 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az export és az import volumene csökkent (0,2, illetve 1,1 százalékkal) – közölte a KSH.

(Forrás: MTI)