Szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Augusztushoz mérve 1,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,0 százalékkal ismét nőtt a forgalom az előző havi minimális, 0,2 százalékos csökkenés után. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszerjellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,2, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,6 százalékkal nőtt.

Az iparcikkek széles körét árusító nem élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben az augusztusi 1,1 százalékos emelkedést követően 3,8 százalékkal csökkent a forgalom. A gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszer boltokban – 5,2 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 0,7 százalékkal nőttek az eladások. A könyvesboltokban, a számítástechnikai és egyéb iparcikk üzletekben együttesen 8,0 százalékkal, a bútor-, műszakicikket, illetve a textilt, ruházati termékeket és lábbelit értékesítő üzletekben egyaránt 21 százalékkal, a használtcikk-üzletekben 23 százalékkal csökkent az értékesítés.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 32,7 százalékkal bővült.

Az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 9,8 százalékra gyorsult a hetedik hónapja tartó visszaesés az előző havi 4,6 százalékról.

Az első három negyedévben 0,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,5 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,1 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,7 százalékkal csökkent az értékesítés.

Az üzemanyagfogyasztás visszaesésének a járvány második hulláma miatt elmaradt utazásokkal magyarázható felgyorsulása nyomta rá bélyegét a szeptemberi kiskereskedelmi forgalomra. Az év hátralévő részében a háztartások elbizonytalanodása, óvatossága lehet meghatározó a fogyasztás alakulásában – vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH szeptemberi kiskereskedelmi forgalomról kiadott jelentését kommentálva.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője előrebocsátotta, hogy augusztus után a szeptemberben is negatív meglepetést okozott a kiskereskedelem teljesítménye. A gyenge adat mögött meghúzódhat a turizmus hiánya, valamint a koronavírus másodkörös piaci hatásai. Ahogyan azt előző havi kommentárjában az ING Bank szakértői már jelezték a munkaerőpiaci támogatások kifutása ősztől csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet, ami tovább mérsékeli a kiskereskedelem bővülését.

Összességében a kiskereskedelmi forgalom alakulása egyre inkább egy W-jellegű kilábalásra utal, ahogyan a járvány második hulláma, az óvatossági megtakarítás növekedése és a fogyasztói bizalom csökkenése is komolyan kihat a fogyasztásra.

A járvány második hullámának megjelenése újra visszavetette az üzemanyag kiskereskedelmet, amiben az otthoni munkavégzés ismételt terjedése, illetve a belföldi turizmus mérséklődése is szerepet játszhatott.

A nagyképet tekintve az ING-nél úgy látják, hogy a harmadik negyedév minden idők legnagyobb negyedéves alapú gazdasági növekedését hozhatja. Ezt követően azonban nem lehet kizárni egy újabb gazdasági visszaesés lehetőségét.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy az utazások csökkenése miatt mérséklődő üzemanyag-forgalomnak volt a legnagyobb szerepe a kiskereskedelmi forgalom csökkenésében tavaly szeptemberhez viszonyítva. Enélkül minimális növekedést mutat a kiskereskedelmi forgalom. A korábbi évektől elmaradó dinamikát a háztartások elbizonytalanodása a vásárlóerő csökkenése indokolja. A visszaesés mértéke ugyanakkor továbbra sem jelentős, így a GDP alakulását sem elsősorban a fogyasztás mérséklődése befolyásolja, arra az exportnak és a beruházásoknak van jelentősebb hatása. A járvány második hullámára előre tekintve, a Századvég szakértői nem számítanak a tavaszihoz hasonló pánikvásárlásokra, így a kiskereskedelmi forgalom volumene a tavalyi szint közelében alakulhat év végéig és így a fogyasztás inkább mérsékelheti a gazdasági visszaesés ütemét.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arra a következtetésre jutott, hogy az üzemanyagkereskedések forgalmának visszaesését döntően a jóval alacsonyabb tranzit forgalom, valamint a második hullám miatt a távmunka némileg növekvő szerepe okozhatja.

A következő hónapokban lassulhat a kiskereskedelmi forgalom javulása, így az egy évvel ezelőttihez képest stagnálást, minimális növekedést mutathat. A forgalom növekedést támogatja, hogy egyre többen térnek vissza a munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba, mintegy 170 ezer egészségügyi dolgozó kapott fél millió forint jutalmat, emelkedett a pedagógusok, a szakiskolai oktatók, az egyészségügyi szakdolgozók bére, jövő év elején pedig érdemi béremelést kapnak az orvosok. Az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható javulásában. Ezzel szemben a magasabb munkanélküliség, bércsökkentések, részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok, valamint az összeomló idegenforgalom hátráltatják a kilábalást, amire a járvány második hulláma kifejezett kockázatot jelent.

A Takarékbank elemzője szerint idén 0,7-1,2 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre pedig bázishatások miatt is 6 százalékhoz közeli növekedésre számítanak. A járványhelyzet előtti szint elérése a jövő év elején várható a kiskereskedelemben.

A vártnál nagyobb mértékben csökkent szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdai jelentése alapján.

Szeptemberben az euróövezetben 2,0 százalékkal, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 1,7 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene szezonális kiigazítással az előző hónaphoz képest. Augusztusban az euróövezetben 4,2 százalékkal, az EU-ban pedig 3,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom havi bázison.

Az euróövezeti kiskereskedelmi forgalom 2,0 százalékos havi csökkenése meghaladta a várt 1,0 százalékot, és a legnagyobbnak bizonyult a járványvédelmi zárlat miatt áprilisban bekövetkezett visszaesés óta.

A nem élelmiszeripari cikkek forgalma 2,6 százalékkal csökkent, elsősorban a ruházati, textilipari cikkek, gyógyszerei és gyógyászati termékek alacsonyabb forgalma miatt. Az élelmiszeri és élvezeti cikkek forgalma 1,4 százalékkal csökkent, az üzemanyagoké pedig 0,2 százalékkal. Az online kiskereskedelmi forgalom volumene 5,5 százalékkal mérséklődött szeptemberben az előző havihoz képest.

A kiskereskedelmi forgalom legnagyobb havi csökkenését Belgiumban regisztrálták szeptemberben, 7,4 százalékosat. Franciaországban 4,5 százalékos, Németországban 2,2 százalékos volt a csökkenés. A legnagyobb mértékben, 2,8 százalékkal Bulgáriában nőtt a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben az előző havihoz képest. Portugáliában 1,9 százalékos, Romániában 1,7 százalékos volt a havi növekedés.

A szeptemberi kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbit naptári kiigazítással 2,2 százalékkal haladta meg az euróövezetben és 2,1 százalékkal az EU-ban.

Az egy évvel korábbihoz képest Írországban nőtt a kiskereskedelmi forgalom, 11,5 százalékkal szeptemberben. Litvániában 6,2 százalékos, Lettországban és Szlovákiában 5,9 százalékos volt az éves növekedés. A legnagyobb éves csökkenést, 12,2 százalékosat Máltán regisztrálták szeptemberben. Szlovéniában 6,9 százalékkal, Bulgáriában 6,7 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest.

(Forrás: MTI)