Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően 75 bázisponttal emelte meg az irányadó eurókamatot csütörtöki kamatdöntő ülésén, egyben módosította az euróövezet inflációjára és gazdasági teljesítményére vonatkozó előrejelzést.
A döntés szerint 1,25 százalékra nőtt az irányadó refinanszírozási műveletek eddigi 0,50 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak szintje 0,75 százalékról 1,50 százalékra, illetve 0,00 százalékról 0,75 százalékra emelkedett.
A jegybank közleménye szerint azzal, hogy mindhárom irányadó kamatát 75 bázisponttal emelte, közelebb hozza azt a cél, hogy az infláció visszatérjen a 2 százalékos szintre.
A kormányzótanács további kamatemelésekkel számol annak érdekében, hogy tompítsa a keresletet és megvédjen az inflációs várakozások tartósan felfelé irányuló elmozdulásának kockázatától. A Kormányzótanács leszögezte, hogy az irányadó kamatokra vonatkozó későbbi döntések továbbra is adatfüggőek lesznek.
A kormányzótanács azért számol további kamatemeléssel, mert az infláció változatlanul túlságosan magas, és valószínűleg huzamosan a cél felett fog tartózkodni. Az Eurostat előzetes becslése szerint az infláció augusztusban elérte a 9,1 százalékot. Ütemét továbbra is felfelé hajtják az erősen megemelkedett energia- és élelmiszerárak, a gazdaság újranyitása nyomán erősödő keresletoldali nyomások és a kínálati szűk keresztmetszetek. Az ároldali nyomás tovább erősödött, és szétterjedt a gazdaság széles rétegeiben, az infláció pedig a közeljövőben tovább emelkedhet. Ahogy a mostani inflációerősítő tényezők idővel lecsengenek, és a monetáris politika normalizálódása kifejti hatását a gazdaságban és az árazásban, az infláció csökkenni fog a közlemény szerint.
Csütörtökön ismertették, hogy az EKB szakértői az elkövetkező időszakot tekintve jelentősen felfelé módosították az inflációs prognózisaikat, és jelenleg arra számítanak, hogy az infláció átlagos üteme 2022-ben 8,1 százalék, 2023-ban 5,5 százalék, 2024-ben pedig 2,3 százalék lesz.
A közlemény szerint az idei év első felében tapasztalt regenerálódás után a friss adatok az euróövezeti gazdaság növekedésének számottevő lassulását jelzik, valamint az év további részében és 2023 első negyedévében a gazdaság stagnálására lehet számítani. A nagyon magas energiaárak csökkentik az emberek jövedelmeinek vásárlóerejét, és a kínálati szűk keresztmetszetek, noha enyhülőben vannak, még mindig korlátozzák a gazdasági teljesítményt. Emellett a kedvezőtlen geopolitikai helyzet, különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt mind az üzleti, mind a fogyasztói bizalom romlik.
Ezeket a kilátásokat tükrözik a reál GDP-növekedésre adott EKB által ismertetett legfrissebb szakértői prognózisok is, amelyeket 2023-ra és 2024-re erőteljesen lefelé módosítottak. Az aktuális szakértői prognózisok 2022-ben 3,1 százalékos, 2023-ban 0,9 százalékos, 2024-ben pedig 1,9 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. A júniusi előrejelzés az idei évre alacsonyabb, 2,8 százalékos növekedéssel számolt, jövőre és 2024-re ugyanakkor nagyobb GDP-bővülésről szólt, 2,1 százalékosról, illetve 2,3 százalékosról.
(Forrás: MTI)
