Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően egyenként 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét június 12-étől. Az EKB 2019 óta először csökkentett kamatot.
Az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába ezzel 4,25 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,50 százalék, a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 3,75 százalék lesz.
Az EKB legutóbbi kamatmódosítása a szeptemberi 25 bázispontos emelés volt.
A kamatdöntést követően ismertetett EKB-közlemény szerint „az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erősségére vonatkozó aktualizált értékelés alapján most már helyénvaló a monetáris politikai restrikció fokának mérséklése, miután a kamatokat kilenc hónapon keresztül állandó szinten tartottuk. A Kormányzótanács tavaly szeptemberi értekezlete óta az infláció több mint 2,5 százalékponttal esett, az inflációs kilátások markánsan javultak. Lazult az inflációs alapfolyamat is, ami alátámasztja az ároldali nyomás gyengülésére utaló jeleket, és hogy az inflációs várakozások az összes időtávon visszaestek. A monetáris politika restriktíven tartotta a finanszírozási feltételeket, ami a kereslet visszafogása és az inflációs várakozások szilárd rögzítése révén nagy szerepet játszott az infláció levitelében”.
A kamatdöntők úgy vélik, hogy az elmúlt negyedévekben elért előrelépés ellenére a belföldi ároldali nyomás továbbra is erős, mivel a bérnövekedés üteme megemelkedett, ezért az infláció a jövő év nagyobb részében előreláthatólag még a célérték fölött marad. Emiatt az EKB a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését 2 százalékról 2,2 százalékra változtatta. Úgy vélték, hogy az infláció 2026-ban 1,9 százalékra mérséklődik.
A dokumentum szerint a Kormányzótanács eltökélt szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához. Az irányadó kamatlábakat megfelelően restriktív szinten tartja mindaddig, ameddig csak szükséges a cél eléréséhez. A Kormányzótanács továbbra is adatfüggő és értekezletről értekezletre való megközelítést követ majd, amikor meghatározza a restrikció megfelelő szintjét és időtartamát. Kamatdöntései konkrétan az inflációs kilátásokra vonatkozó értékelésén fognak alapulni a kapott gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. A Kormányzótanács előzetesen nem köteleződik el egy bizonyos kamatpálya mellett.
Megerősítették továbbá, hogy idén június végéig folytatják a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból befolyó tőketörlesztések újrabefektetését. A második fél év folyamán átlagosan havi 7,5 milliárd euróval csökkenti a PEPP-portfóliót. A Kormányzótanács szándéka, hogy 2024 végén a PEPP alatti újrabefektetéseket beszünteti.
Az eszközvásárlási programmal (APP) kapcsolatban az EKB megjegyezte, hogy az APP-portfólió mérhető és kiszámítható ütemben csökken, mivel az eurorendszer már nem fekteti be újra a lejáró értékpapírokból származó tőkerészleteket.
Az EKB kiemelte továbbá, hogy ahogy a bankok törlesztik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek során felvett összegeket, a Kormányzótanács rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek és a folyamatban levő visszafizetésük miként járul hozzá monetáris politikájának alapállásához.
(Forrás: MTI)
