Az EKÁER bevezetése után valami nagyon megváltozott a belföldi gazdasági tevékenységet végző, ám belföldön le nem telepedett külföldi vállalkozások piacán – írja Sztanó Dániel, az RSM DTM pénzügyi képviseleti csoportvezetője.
Az áfa regisztrációra vonatkozó szabályok nem változtak, sőt hasonló szabályok más EU országokban is léteznek: azok a külföldiek, akik belföldön termékkel kereskednek, vagy belföldre terméket hoznak be – néhány kivételt leszámítva – eddig is kötelesek voltak magyar áfa-regisztrációra. Az, hogy az EKÁER bevezetése előtt ezt a szabályt hogyan lehetett ténylegesen végrehajtani, már nehezebb kérdés: az áfa-regisztráció elmulasztása nem mindig került a magyar adóhatóság látókörébe – írjaSztankó Dániel, az RSM DTM pénzügyi képviseleti csoportvezetője a cég blogján.
Az EKÁER rendelet előírja, hogy aki EU-ból belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzést vagy egyéb célú termékbehozatalt hajt végre, annak EKÁER számot kell kérni, ha ez útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozással jár (sőt: kockázatos termékek esetén még a nem útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozás is EKÁER-köteles). Így, ha például a külföldi cég belföldre hoz be saját terméket, akkor – egyes kivételeket leszámítva – EKÁER számot kell kérnie. Ha ezt a terméket belföldről értékesíti, akár Magyarországon belül, akár más tagállamba, akkor megint EKÁER számot kell kérnie, ha a termékértékesítés közúti fuvarozással jár. Összefoglalva: a belföldre terméket behozó, azt innen értékesítő külföldi vállalkozásoknak legtöbb esetben EKÁER számot kell kérnie.
Az EKÁER mulasztásnak már komolyabb a szankciója: az adóhatóság az áru értékének 40 százalékát elérő bírságot szabhat ki, sőt, bírság biztosítékaként a szállítmányt lefoglalhatja, ami a beszállítási láncban határidőcsúszásokhoz vezethet. Emellett a lebukás veszélye is magas, hiszen az EKÁER szám hiányát az adóhatóság – a rendelkezésre álló technikai eszközökkel – könnyen leellenőrizheti.
Az EKÁER regisztrációhoz először is az áfa-számot kell megigényelni. Ez nem meglepő, hiszen az EKÁER-köteles tranzakciók – ritka kivételeket leszámítva – egyben áfa-kötelesek is. Az EKÁER rendszer így – közvetve – arra „kényszeríti” a külföldi cégeket, hogy az áfában is jogszerűen járjanak el és áfa-számot igényeljenek.
Sok piaci szereplő felteszi magának azt a kérdést, hogy lehet-e úgy kérni EKÁER-számot, hogy ehhez ne kelljen az áfában regisztrálni, hiszen az többlet kötelezettségekkel jár. Egyesek úgy próbálják megkerülni a rendszert, hogy az EKÁER számot a külföldi vállalkozás helyett annak belföldi üzleti partnere kéri meg. Ezzel viszont a magyar vállalkozás magát is veszélybe sodorja: valótlan tartalmú EKÁER igénylés címén az adóhatóság a belföldi céget is megbüntetheti, hiszen az EKÁER számot nem neki kellett kérni, hanem a külföldi vállalkozásnak. Van, aki csak akkor kezd intézkedni áfa-, EKÁER-regisztráció iránt, amikor a szállítmány már indulásra készen áll, pedig az áfa és az EKÁER regisztrációnak többhetes az átfutása.
Annak érdekében, hogy a külföldi vállalkozók elkerüljék az EKÁER bírságot, célszerű minél előbb igényelni egy magyar adószámot, szükség esetén érdemes megbízni egy pénzügyi képviselőt. Ha megvan a magyar adószámuk és a szükséges Ügyfélkapus jogosultságuk is – kérjék az ilyen jogosultsággal rendelkező személyt (jellemzően magyar adótanácsadója, könyvelője), hogy az EKÁER-rendszerben is regisztrálja be a vállalkozást és úgynevezett másodlagos felhasználókat bízzon meg.
Érdemes lehet készíteni egy belső EKÁER-kézikönyvet, amely részletezi az egyes tranzakciók áfa és EKÁER kezelését, valamint egyes konkrét tennivalókat. Ügyelni kell arra is, hogy az ún. EKÁER analitika szinkronban legyen az áfa analitikával, mivel a NAV újabban az EKÁER analitikát is bekéri az ellenőrzés során – hívja fel a figyelmet Sztankó Dániel.
