Az igazi hungarikumnak számító szabadulószobák október 16-án immár második alkalommal szerveztek maguknak és szereztek a látogatóknak egy tartalmas éjszakát.
Az idén már második alkalommal rendezték meg a Szabadulószobák Éjszakáját, amelyet – mint arról Pattantyús Ádám, a rendezvény szervezője a KamaraOnline-nak beszámolt – a tavalyihoz hasonló érdeklődés övezett. A részt vevő szobák speciális programokkal és – természetesen – meghosszabbított nyitva tartással készültek: volt, ahol az utolsó csoport hajnali háromnegyed ötkor kezdte meg a „szabadulást”.
A féláron kínált jegyek már elővételben gyorsan elfogytak, október elején már alig voltak szabad időpontok. Aki lemaradt, az sem járt rosszul: a letöltött kuponok felmutatóinak október végéig 10 százalékos kedvezmény jár a programban részt vevő szobákban. (Olyan szoba is akad, amelyik az eredeti 50 százalékos kedvezményt terjesztette ki hosszabb időre.)
A Szabadulószobák Éjszakájához az idén országszerte 31 szoba csatlakozott, többségében a fővárosból, de Szarvason, Sopronban és Gyulán is lehetett élni a kedvezményes lehetőséggel. Érdekes, hogy miközben a közönség érdeklődése nőtt, a részt vevő szobák száma csökkent: kezdeményezéshez tavaly még több mint 50-en csatlakoztak. Vannak, akik úgy vélik, hogy az egyszeri bevételkiesést nem kompenzálja eléggé a szabadulószoba mint szórakozási forma népszerűsítése, márpedig ez az éjszaka az utóbbiról szólt – magyarázza Pattantyús Ádám.
A szabadulószoba igazi hungarikum. Az elsők nagyjából három éve jelentek meg, az ihletet az online „escape game-ek”, valamint azok az ázsiai játékok adhatták, amelyekben a csapatoknak hatalmas stadionokból kell megtalálniuk a kivezető utat. Azóta országszerte már közel 150 szabadulószoba működik – a többség a fővárosban, de közel 20 vidéki városban is –, ahol a 2–6 fős csoportoknak jellemzően egy óra áll rendelkezésükre, hogy megtalálják (a szó szoros vagy átvitt értelmében) a menekülés kulcsát. A koncepció azóta elkezdte meghódítani a világot is: világszerte több mint 60 országban nyitottak meg megközelítőleg 3000 szabadulószobát – sokat közülük az úttörő magyar vállalkozók –, és megjelentek az első nemzetközi gyűjtőportálok is.
Az idők folyamán a tematika is változott. Az első szabadulószobák többsége még az ijesztgetést helyezte a középpontba, volt, amelyik egyenesen A fűrész című horrorfilmből kölcsönözte a kerettörténetet. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy az első szobák többsége sötét pincehelység volt, a horror-környezetet az anyagi korlátok is predesztinálták. Mára azonban – mondja Pattantyús Ádám – a szobák egyre inkább horror mentesek, családbarát programokat kínálnak, amelynek középpontban a vidámság áll. A „korhatáros” szobák aránya nagyjából 10 százalékra csökkent, miközben vannak olyan programok is, amelyeken – természetesen szülői felügyelettel – 7–8 éves gyerekek is jól érezhetik magukat.
Egy tipikus szabadulószobában a játékosoknak számzárak nyitásával és a kerettörténet rejtélyeinek megoldásával kell kiszabadulniuk. A kerettörténet lehet bankrablás, kincskeresés, szökés a börtönből vagy éppen egy bordélyházból, atombomba semlegesítése, eltűnt személy megkeresése, filmforgatás – és még sok más. A csapatoknak jellemzően egyharmada jár sikerrel. Ez éppen a megfelelő arány: a „küldetés” nem lehetetlen, de a kudarc valószínűsége hozzájárul az egészséges feszültséghez, a „flow-élményhez” – mondja Pattantyús Ádám. Az utóbbi egy évben megjelentek a kombinált programajánlatok is, ahol az izgalmas játékot városnézéssel, vacsorával kötik össze az üzemeltetők, illetve külföldön elindult az első hosszú távú játék is, ami egy éven át tart, és bizonyos időnként kapnak feladatot a játékosok
A szabadulószobák üzemeltetőinek többsége „másodállásban” – második vagy „sokadik” vállalkozásként – vágott bele a bizniszbe, de jó néhányan vannak, akiknek ez a fő tevékenységük, és olyan is akad, aki már nemzetközi franchise-t működtet.
Csaba Ferenc