Zsen Cseng-fej a BBC brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának nyilatkozva kijelentette: éppen a vállalat elleni folyamatos amerikai támadások kényszerítik a céget termékei és szolgáltatásai minőségének javítására. A Huawei elleni támadások az európai és a magyar gazdaságot is érzékenyen érinthetik.
Zsen szerint az Egyesült Államok azért nem tudja semmiképpen sem eltaposni a Huaweit, mert a világnak szüksége van a cégre. Ha az amerikai kormány „átmenetileg” rá is tudna venni több országot arra, hogy ne használják a Huaweit, a vállalat egyszerűen „kissé visszafogja” tevékenységét.
A legnagyobb kínai magánvállalat idős alapítója – aki ritkán nyilatkozik a sajtónak – a BBC által hétfő éjjel műsorra tűzött interjúban úgy fogalmazott: Washington nem képviseli az egész világot, csak annak egy részét.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter legutóbb a múlt héten figyelmeztette az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy ne használják a Huawei termékeit, mivel ellenkező esetben nehezebbé válik Washington partneri együttműködése velük.
A BBC felidézi, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland – valamint Tajvan – már kizárta a Huaweit a jövőbeni 5G mobiltávközlési hálózatok beruházásainak beszállítói közül, Kanada pedig jelenleg mérlegeli, hogy a cég termékei nem jelentenek-e súlyos biztonsági fenyegetést.
A legnagyobb brit mobiltávközlési cégek, köztük a Vodafone, az EE és a Three a kínai vállalattal együttműködve fejlesztik 5G hálózataikat, de a brit kormány szintén vizsgálja, és várhatóan márciusban vagy áprilisban bejelenti, hogy a Huawei részt vehet-e a továbbiakban is e fejlesztési beruházásokban.
Zsen Cseng-fej ugyanakkor a BBC-interjúban kijelentette: a Huawei folytatja nagy-britanniai beruházásait, sőt ha az Egyesült Államok nem bízik meg a Huaweiben, a vállalat az amerikai piacról is Nagy-Britanniába csoportosít át még több beruházást.
Meng Van-csout, a cégalapító lányát, aki a Huawei globális pénzügyi igazgatója, amerikai kérésre december elején őrizetbe vették Kanadában, kéttucatnyi vádpont alapján. Egyebek mellett azzal gyanúsítják, hogy egy hongkongi fedőcégen keresztül üzletelt Iránnal, és így kijátszotta az Irán elleni amerikai és EU-szankciókat. Az Egyesült Államok nemrégiben hivatalosan kérte Meng Van-csou kiadatását a kanadai hatóságoktól.
Erről Zsen Cseng-fej a BBC-interjúban azt mondta, hogy az ilyen politikai indíttatású ügyek megengedhetetlenek. Hozzátette: lánya őrizetbe vétele nem befolyásolja a Huawei üzletmenetét, sőt a cég még gyorsabban növekszik. A Huawei alapítója szerint az amerikaiak azt gondolhatták, hogy ha Meng Van-csout őrizetbe veszik, a Huawei elbukik, ez azonban nem történt meg.
Zsen Cseng-fej visszautasította azokat a nyugati feltételezéseket, hogy a kínai kormány kémkedésre használhatja a Huawei technológiáját. A cégalapító kijelentette: ennek megengedése olyan kockázat lenne, amelyet ő soha nem vállalna. „Cégünk soha nem bocsátkozna semmiféle kémtevékenységbe. Ha ezt megtenné, magam zárnám be a vállalatot” – fogalmazott.
Az amerikaiak az elmúlt időszakban Meng Van-csou őrizetbe vétele mellett számos ellenséges lépést tettek a kínai vállalattal szemben. Az amerikai igazságügyi minisztérium banki csalás, kereskedelmi titkok ellopása és hatósági félrevezetése miatt két ügyben is vádat emelt az óriáscég és a pénzügyi igazgató ellen, Mike Pence alelnök pedig egy müncheni biztonságpolitikai konferencián úgy fogalmazott: Amerika nem védheti meg a Nyugatot, ha szövetségesei függő helyzetbe kerülnek a Kelettel. Hangsúlyozta: Washington világosan jelezte partnereinek, hogy milyen veszélyt jelent a Huawei és számos további kínai távközlési cég, és „éberségre” szólítja fel őket.
Csang Ming, Kína Európai Unió melletti nagykövete a Financial Times-nak adott korábbi interjújában úgy fogalmazott: „Nem segít, ha rágalmazást, diszkriminációt, nyomásgyakorlást, kényszerítést vagy spekulációt alkalmazunk másokkal szemben.” Kiemelte, hogy országa párbeszédre törekszik, s hangsúlyozta a szabályalapú nemzetközi rend melletti kiállás és a protekcionizmus elleni küzdelem fontosságát.
A vita a közép-európai régiót is érinti. Január végén Csehországban kizárták a céget egy 6,3 milliárd forint értékű állami pályázatból, Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök viszont azt mondta, amíg nincsenek bizonyítékok a kínai távközlési cég ellen, addig nem kellene elhamarkodott lépéseket tenni. A Deutsche Telekom belső munkaanyaga szerint Európa lemaradna a következő generációs mobil távközlési hálózatok telepítésében az Egyesült Államok és Kína mögött, ha a kormányok kizárnák a Huawei Technologies Co.-t a hálózati tenderekből. Ezt elsősorban azzal magyarázták, hogy az új generációs hálózatok alapját képező 4G-berendezések nagy része a kontinensen a Huaweitől származik.
A cég magyar leányvállalata, a 2005-ben alapított Huawei Technologies Hungary Kft. tavaly közel 80 milliárd forint értékesítési árbevételt ért el Magyarországon, több mint negyven százalékkal magasabbat a 2017-es 57 milliárd forintnál. A magyarok közel nyolcvan százaléka használja a vállalat valamilyen termékét kommunikációra és internetezésre. A Huawei 2017-ben indította el európai távközlési szolgáltatók felhőszolgáltatásait segítő Europe Operations and Maintenance Centre központját Magyarországon. Emellett folytatni tervezik Kínán kívül legnagyobb, tíz évvel ezelőtt létesített gyártó- és logisztikai központjuk bővítését is. Tavaly decembertől a Huawei okoskészülékek és hálózati eszközök mellett új termékcsoport, a személyi számítógépek forgalmazását is bevezette Magyarországon.
A Huawei Technologies Kína legnagyobb magánvállalata, 170 országban van jelen és az egyik legtöbb szabadalmat benyújtó globális cég a távközlési innovációk területén. A vállalat a következő, ötödik generációs mobilhálózatok és berendezések fejlesztésében és kiépítésében vezető szerepet játszik, amit annak is köszönhet, hogy árbevételének iparági szinten kimagasló 11-13 százalékát fordítja kutatás-fejlesztési beruházásokra.
(Forrás: MTI, fotó: Huawei)
