Nominálisan és a működő vállalkozások számához képest is tovább csökkent a felszámolt cégek száma illetve aránya az idei első negyedévben. A legkevésbé kockázatos vállalkozások az egészségügy területén működő cégek.
A kényszertörlések és felszámolások 2015 óta megindult javuló tendenciája idén is folytatódik. Emellett 2017 első negyedévében már a végelszámolások mennyiségében is 5,16 százalékos csökkenést láthatunk az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva. Pedig 2016 első három hónapjában még 782-vel több cég került végelszámolás alá, mint 2015 azonos időszakában – derül ki a Bisnode összeállításából.
Csődeljárások lefolytatása továbbra sem jellemző gyakorlat Magyarországon. Éves szinten folyamatosan csökken az egyébként is elenyésző számú, csődegyességi megállapodásra kísérletet tevő vállalkozások száma. 2014-ben 88, 2015-ben 63, míg tavaly mindössze 50 ilyen eljárás indult. Meglepő lenne a tendencia irányának megváltozása a közeljövőben, ugyanis az idei év első három hónapjában is mindössze 13 új csődeljárás indult, mely közel azonos az egy évvel korábban mért számadattal.
Ezzel szemben igen látványos a felszámolási eljárás alatt lévő cégek mennyiségének évről-évre hasonló ütemben való csökkenése. 2017 első negyedévére vonatkozóan 27,63 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi állapothoz képest a felszámolás által fizetésképtelenségi helyzetbe jutott vállalkozások száma. A kényszertörlések 2014-es kiugróan magas értéke után, amikor is 9697 cég került ilyen eljárás alá három hónap alatt, ugrásszerű csökkenésnek indult ezen típusú megszűnések száma is. Tárgyévünk kezdetén a három évvel korábban mért rekordérték felét sem érte el a friss mutatószám. A pozitív tendencia várhatóan folytatódik, különösképp azon tapasztalatból kiindulva, hogy az év második felében átlagosan kevesebb cég kerül megszüntetésre az elmúlt néhány év vizsgálata alapján.
A Bisnode Bedőlési Index országos szinten közelíti az egy százalékot
A nemfizetési eljárások számának fentebb említett visszaesése természetesen a Bisnode Bedőlési Index (továbbiakban BBI) értékében (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított 12 hónapra vonatkozó aránya) is megmutatkozott. 2016 első negyedévében a mutató értéke 1,67 százalékos volt, miután hatalmas javulás következett be a 2015-ös évi 3,01 százalékos értékhez képest. A jelenleg vizsgált ciklusra vonatkozóan további 0,24 százalékpontos javulást tapasztalhattunk.
A BBI kiváló mutatószám a gazdaságban fizetésképtelenné váló cégek arányának megállapítására, illetve az egyes szektorok kockázatosságának összehasonlítására, mivel számításánál a hitelezők felé történő nemfizetés következtében induló eljárások kerülnek csak figyelembe vételre. Természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy a kényszertörlések egy része szintén fizetésképtelenség miatt indul. A BBI folyamatos javulása az elmúlt 2 évben, magasabb bizalomra adhat okot partnereinkkel szemben. Mindemellett továbbra is hangsúlyozzuk, hogy a trendek ellenére sem szabad megfeledkeznünk üzlettársaink körültekintő átvilágításáról a kockázatok csökkentése végett.
Változatlan a legkisebb bedőlési kockázatú iparágak összetétele
Érdekesség, hogy a 2017 első negyedévi pozitív toplista tagjai pontosan megegyeznek az egy évvel korábbi vezető iparágakkal. A Bisnode csoport minden negyedévben elkészíti a szektorok bedőlési arányait tartalmazó negatív és pozitív rangsorát. A tavalyi év első 3 hónapjában, a legkisebb bedőlési kockázati számokat hozó iparágak meghatározták az éves szinten összesített eredményt is. Tehát a lentebb látható lista egy kivétellel – ugyanis az egyéb szolgáltatásokat lecserélte a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat gyűjtőcsoportja – pontosan lefedi a 2016-os éves eredményeket. Vajon lesz változás az előttünk álló év vonatkozásában vagy kijelenthetjük, hogy Magyarországon stabilan ez a tíz iparág a legkevésbé kockázatos?
Mindenesetre bíztatóak a számok, hiszen a gépipar és egyéb feldolgozóipari tevékenység kivételével, még a tavalyi eredmények is javultak. A dobogós helyezések közül szembeötlő a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 0,79 százalékpontos javulása; az egészségügy és az oktatás pedig továbbra is tartja a vezető helyét.
Változások voltak viszont a legnagyobb bedőlési arányt mutató iparágak körében. Felugrott a lista tizedik helyére a tavaly ilyenkor még csak huszonegyedikként záró vegyi anyag, gyógyszer termékek gyártása; mely az egyetlen romló eredményt hozó csoport a táblázatban szereplő területek közül. Annak ellenére tehát, hogy a legtöbb szektor itt is javulást mutatott, nem tudtak lekerülni a negatív listáról.
Jelentősen csökkent például a vendéglátás kockázatossága is; a 0,67 százalékpontos csökkenés azért is mondható meghatározónak mivel ezen tevékenységicsoport alá átlagosan több mint 25 ezer cég tartozik. Azonban még mindig kissé magasabb rizikót rejt magában az említett iparág, mint a második helyre előretörő Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek.
Kelet vagy nyugat? avagy a BBI számok területi megoszlása
A BBI számok területi sokszínűségére is érdemes figyelmet fordítanunk. Látható, hogy a kockázatosabb megyék nem meglepő módon túlnyomórészt az ország keleti felében találhatóak. Őket követi a főváros, 1,67 százalékos bedőlési aránnyal. Ez az érték egyébként egy kisebb romlás eredménye, ugyanis tavaly ugyanezen időszakban még csak 1,56 százalékos volt Budapest. Rajta kívül az ország összes többi területe, a csődök és felszámolások mérséklődésével párhuzamban, csökkenést mutatott a számok terén.
Javultak tehát a korábbi listavezető területek mutatószámai is. A listavezető maradt Heves megye, ahol a tapasztalatok szerint 3,31 százalékos bedőlési arány tapasztalható. A legnagyobb pozitívum a néhány éve még kiugróan kockázatos Szabolcs-Szatmár-Beregben történt. Itt évről évre esik vissza az index értéke; most például 1,13 százalékpontos csökkenés után a BBI 1,67 százalékosra mérséklődött, így már csak a negyedik helyen áll országunk legkeletebbre nyúló megyéje a kockázatossági rangsorban.
