Öt hónap alatt több mint 160 millió forint jövedelem ütötte a markát azoknak az alkalmi gyűjtögetőknek, akik csigát, gombát vagy más növényt szedtek az erdőben, és a portékát a felvásárolóknál leadták. Az állam hatmillió forint adóbevételre tett szert.
Május végéig 6,1 millió forint adóbevétellel járultak hozzá az állam kiadásaihoz azok a magánszemélyek, akik azzal egészítik ki jövedelmüket, hogy – alkalmi jelleggel – vadon gyűjtött csigát, gombát, medvehagymát, bodzavirágot, levendulát vagy más nem védett növényt adnak el a felvásárlóknak. Ilyen adatot a korábbi évekből nemigen lehet felidézni, ennek pedig az az oka, hogy idén új adószabály lépett életbe.
– Az év eleje óta élő rendelkezés a korábbinál jóval kedvezőbb feltételeket határoz meg a gyűjtögetők számára – mondta a Magyar Időknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője.
Az új szabály szerint a portéka ellenértékének 25 százaléka számít adóügyi értelemben jövedelemnek, vagyis e részre számítandó fel a 15 százalékos jövedelemadó. Mivel öt hónap alatt 6,1 millió forint közteher folyt be, így kiszámítható, hogy a gyűjtögetéssel foglalkozó személyek együttesen 163 millió forintot kaptak a csigák, növények után.
A csigaszezon nem alakult túl jól, a megengedett 2000 tonna helyett csupán 450 tonnányi éticsigát adtak le a felvásárlóknak a gyűjtők. Pacs István, az Éticsiga Terméktanács elnöke azt mondta: a szeles, hűvös május nem kedvezett a csigagyűjtésnek. A visszaesés ugyanakkor nem csak erre az évre jellemző, a begyűjtött mennyiség esztendők óta folyamatosan csökken. Ennek az időjárási körülményeken kívül az az oka, hogy egyre kevesebben akarnak ezzel foglalkozni.
– Eltűnni látszik az a réteg, amelyik szívesen foglalkozik a természetben megtalálható gombák, növények és állatok begyűjtésével. A fiatalok inkább külföldön vállalnak állást, az idősebbek meghalnak – fogalmazott a szakember.
