Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa és a kamatfolyosó sem változott. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A monetáris tanács legutóbb júliusban változtatott a monetáris kondíciókon, akkor 15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot azután, hogy júniusban szintén 15 bázisponttal csökkent a kamat, amely ezt megelőzően 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.
A kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják a pénzügyi és az árstabilitást, valamint a gazdasági növekedés helyreállítását – olvasható az MNB monetáris tanácsának közleményében, amellyel a kamatdöntést indokolták. A monetáris tanács szerint az alapkamat és a kamatfolyosó változtatását a körülmények nem tették szükségessé.
A rövid oldali kamatok, és az optimálisnak tartott rövid oldali kamatszintek összhangban tartása ugyanakkor azt indokolja, hogy szeptember után a jegybank ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap-tendereket tartson december végén. A jegybank a négy bejelentett tendert mennyiségi korlát nélkül hirdeti meg, azok finanszírozásához a továbbiakban is felhasználhatja a nemzetközi repo-keretszerződéseit – írták.
A testület az inflációs folyamatok megítélésében a szokásosnál is nagyobb óvatosságra int. Bár a nyári felfutást követően az árdinamika visszafogottabbá vált, véleményük szerint a járvány időbeli lefutása, és a gazdaság várható helyreállása változékony árazásokhoz vezethet. A gazdasági kilábalás elhúzódása mellett mind a mérsékelt külső inflációs környezet, mind a gyengébb belső kereslet tartósíthatja a dezinflációs hatásokat.
A közlemény az előző indokláshoz hasonlóan a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödését nevezi a legnagyobb kockázatnak az inflációs kilátások szempontjából. Emiatt – mint írták – az MNB egyértelmű célja elkerülni az inflációs kockázatok emelkedését a bizonytalan globális piaci környezet miatt.
Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.
Hangsúlyozták, hogy a világgazdaság helyreállításának üteme annak ellenére is bizonytalan, hogy a nemzetközi pénzpiacok hangulata javult a vakcinafejlesztések, valamint az uniós költségvetés és helyreállítási alap előzetes elfogadásának hírére. A kockázatok még mindig jelentősek, így mind világszinten, mind a térségben a laza monetáris kondíciók fennmaradására lehet számítani.
Az MNB a fenntartható növekedés gyors helyreállítását mérlege méretének további növelésével is támogatja – olvasható a közleményben.
A jegybank folytatja állampapír-vásárlási programját is, és változatlanul tartós piaci jelenlétre rendezkedik be az állampapírok másodpiacán. Az MNB a vásárlásokat a szükséges mértékben a szükséges ideig fogja használni.
A monetáris tanács a korábbiakhoz hasonlóan megerősítette, hogy az árstabilitás szempontjai mellett támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, a beérkező adatokat pedig folyamatosan értékeli, és követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát, valamint a pénzpiaci folyamatok lehetséges inflációs hatásait. Amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására – közölték.
Nem okozott meglepetést a keddi kamatdöntés az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint, és rövid távon nem is számítanak a monetáris kondíciók jelentős változására.
A K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint a szakemberek a bejelentést követően inkább a jegybanki kommentárokra figyelnek. Németh Dávid hangsúlyozta, hogy a monetáris kondíciókat már hónapok óta az egyhetes betéti tenderen elfogadott kamatszinttel és az eszközvásárlási programmal irányítja az MNB. Várakozása szerint nem zárható ki az egyhetes betéti tender kamatának csökkentése, de ez elsősorban a nemzetközi befektetési hangulat függvénye.
A Takarékbank vezető elemzője is az egyhetes betéti kamat jelentőségét emelte ki. Suppan Gergely úgy véli, hogy a szeptember vége óta 0,75 százalékon álló kamatszint az effektív kamatláb szerepét tölti be, így a bankközi hozamok is ehhez igazodnak.
A szakértő szerint a jegybank mozgásterét kissé tágította a vártnál alacsonyabb, novemberben 2,7 százalékra csökkent éves inflációs ráta. Annak mértéke 2021 elejéig a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, ezért nem lesz szükség szigorításra – tette hozzá. Az elemző ezen a téren hosszabb távon sem számít jelentős változásra. Az infláció emelkedését nem a gazdaság túlfűtöttsége okozza, szigorítás ezért a következő két-három évben sem várható – írta.
Suppan Gergely szerint a gazdasági növekedés rövid távú kilátásait egyelőre rontják a korlátozások, hiába nőtt a GDP a vártnál nagyobb mértékben. Az MNB ezért nem konvencionális intézkedésekkel támogathatja a gazdaság kilábalását, többek között állampapír-vásárlással, vagy a Növekedési hitelprogramjával, az Nhp Plusz keretösszegének emelésével.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője egyedül azt nevezte meglepőnek, hogy a jegybank a 2021-es GDP-növekedést tág határok közé – 3,5-6,0 százalékra – becsülte. Regős Gábor szerint ezzel némi bizonytalanságot valószínűsítenek a kilátásokban. A szakértő az MNB keddi közlései alapján egyelőre nem számít a monetáris feltételek jelentős változására.
Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy a jegybank nem tett nagyobb bejelentést. Varga Zoltán kiemelte, hogy a hangsúlyos célokat, a pénzügyi és árstabilitást már korábban kijelölték. Az egyhetes betéti eszköz továbbra is rugalmas, de az MNB később korlátozhatja az elfogadott mennyiséget, vagy visszacsökkentheti a kamatszintet, ám a lazítás lehetősége egyelőre nem merült föl – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
