Az egyes adótörvények módosításáról, valamint a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról tárgyalt az Országgyűlés csütörtökön.
Varga Mihály pénzügyminiszter expozéjában kiemelte: 2010 óta a kormány világos, egyszerű és tiszta alapelveket követ az adópolitikában, a munkát és a jövedelmet terhelő adóterheket csökkentik, a szükséges bevételeket pedig a fogyasztási típusú adókon keresztül szedik be. Mindezt kiegészítik további intézkedésekkel, például családtámogatásokkal – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a kormány 2010 óta követett másik alapelve, hogy az adókat nem emelni kell, hanem beszedni, ez teremt alapot az adócsökkentéshez. Az elmúlt időben nyolcvanszor csökkentették az adókat, amivel Magyarország az unión belül az egyik legnagyobb adócsökkentést valósította meg – fejtette ki a miniszter.
A kormány a törvénymódosítással megőrizné az elért eredményeket, mint például Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadóját, a családi adókedvezményt, az első házasok, a négygyermekes és a 30 év alatti anyák támogatását. Másfelől a háború és az energiaválság okozta nehéz körülmények ellenére is cél az adócsökkentés és egyszerűsítés – mondta.
Megjegyezte: a kormány ezen felül folytatja a gazdaság kifehérítését, amely területen Magyarország 2010 óta az Európai Bizottság jelentése szerint szintén az Európai Unió éllovasává vált.
A javaslattal egyebek mellett csökkentik a kis- és közepes vállalkozások adminisztratív terheit, segítik a start upok könnyebb indulását, az üzemanyagok esetében pedig csaknem háromszorosára növelik a jövedéki adóból visszaigényelhető összeget. Emellett folytatják az egyes szektorokat érintő különadók fokozatos kivezetését, a reklámadó felfüggesztését további egy évvel meghosszabbítják, és változnak az e-nyugtára vonatkozó szabályok – sorolta.
Varga Mihály azt mondta: a kormány tehát az adóterheket folyamatosan csökkenti és egyszerűsíti, az adóhivatalnál pedig olyan ügyfélbarát szemléletet vezetett be, amely szerint az adóalany a gazdasági teljesítmény főszereplője, akire a gazdaságpolitika partnerként tekint. A most tárgyalt törvényjavaslat segít rögzíteni az elmúlt évben elért eredményeket, miközben illeszkedik a kormány adócsökkentő politikájába is – jelentett ki a miniszter.
Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz) hangsúlyozta: a módosítások egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből erednek, másrészt a Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében tett vállalások megvalósítását szolgálják. Emellett az előterjesztés az adótörvények alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján szükséges pontosításokat is tartalmazza – jegyezte meg.
A Fidesz vezérszónoka a módosítások közül kiemelte az eseményeken felszolgált és üzleti ajándékként juttatott, eredetvédett, eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek juttatásának adómentessé tételét, amely az ágazat szereplőit segíti. A boron kívül ide tartozik majd a pezsgő, a habzóbor, a likőrbor és a must is, ha a terméket közvetlenül a termelőtől palackosan szerzik be – ismertette.
Azt mondta: a start upok versenyképességét növeli, és a tehetséges munkatársak vonzásának egyik eszköze lehet a mukavállalói tulajdonosi érdekeltség megteremtése.
Az alanyi adómentességre vonatkozó szabályok egy uniós irányelv miatt változnak a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése valamint határon átnyúló kereskedelmük fejlődését elősegítő adókörnyezet megteremtése érdekében – jelezte Szeberényi Gyula Tamás.
Hozzátette: szociális hozzájárulási adó alapjaként az egyéni és a társas vállalkozóknál a minimálbér 112,5 százaléka helyett a minimálbér összegét határoznák meg.
A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka a Fidesz-frakció támogatásáról biztosította a javaslatot.
Varju László (DK) felszólalásában jelezte: 28 törvényt módosítanak, ezek nagyobb része technikai vagy jogharmonizációs célú, azonban hiányzik a hatásvizsgálatuk.
A DK nem ért egyet azzal, hogy a kormány nem hajlandó változtatni Európa legmagasabb fogyasztási adóján – hangsúlyozta az ellenzéki frakció vezérszónoka.
Azt mondta: idén az általános forgalmi adóból származó bevételek nem érték el a tervezett szintet. Ennek elsődleges oka szerinte az, hogy a kormány gazdaságpolitikája eljutott oda, hogy az emberek szegénységükből adódóan nem tudnak többet fogyasztani.
A gazdaság visszaesőben van, és ez az év szinte biztosan recesszióban telik el, ennek látlelete a kiskereskedelmi fogyasztás csökkenése – értékelt Varju László.
Kijelentette: gazdasági válsághelyzetben, recesszió alatt „kapkodva meghozott” módosítások nem helyettesíthetnek egy átfogó adóreformot.
Nacsa Lőrinc (KDNP) azt emelte ki, hogy a törvényjavaslat további adócsökkentéseket tartalmaz. Míg a baloldali kormányok minden probléma kezelésére az adóemelést tartották megoldásnak, a Fidesz-KDNP kormány 2010 óta több mint 80 alkalommal csökkentette az adókat – mondta.
A vezérszónok jelezte: ma már számos alapvető szolgáltatás és termék kedvezményes, 18 vagy 5 százalékos áfakulcs szerint adózik. Ezt a kört bővítik most a desszert jellegű sajtkészítmények – azaz a Túró Rudi -, amelyek 18 százalékos áfakulcs alá tartoznak majd.
A javaslat ötszázalékosra csökkenti a műalkotások importjának adómértékét, és adómentes lesz a termelőtől közvetlenül vásárolt borászati termékek reprezentációs célú juttatása – sorolta.
Nacsa Lőrinc kiemelte: a magyar logisztikai ágazat versenyképességének növelése érdekében a kereskedelmi gázolaj jövedékiadó-visszaigénylés keretében nyújtott kedvezménye januártól a korábbi 3,5-ről 10 forintra emelkedik.
A további adócsökkentések miatt a javaslatot a KDNP támogatásáról biztosította.
Hiszékeny Dezső (MSZP) úgy nyilatkozott: pártja számára nem támogatható a javaslat, amíg abban nem szerepel az élelmiszerek áfájának öt százalékra csökkentése. Felvetette: ha a Túró Rudi adótartalma csökken, a zöldség és a gyümölcs áfája miért marad 27 százalék.
A vezérszónok arról beszélt, a 187 oldalas adócsomagban „a lényeg továbbra is változatlan marad; nem módosítanak az adórendszer szerkezetén, a főbb adókon”, így fennmarad a kiskeresetűekre legnagyobb terhet zúdító igazságtalan szisztéma, miközben a legnagyobb keresetűek és a nagy cégek kedvező feltételek mellett adózhatnak.
A szocialista képviselő szerint a szerencsejáték-nyeremények adómentessé tételével, így a nyeremények összegének növekedésével a kormányzat azt akarja elérni, hogy hogy többen több pénzért fogadjanak, így emelkedjen a beszedett játékadó.
Kifogásolta, hogy miközben energetikai beruházásokra cégek vehetnek igénybe adókedvezményt, az egyszerű emberek nem, holott az Európai Unió több államában lehetséges ez.
Hiszékeny Dezső szerint a javaslatból látszik, hogy a kormány nem kívánja korrigálni tévedését az üzemanyagok adójával kapcsolatban, így autósok millióinak kell az uniós minimumnál jóval magasabb áremelkedést megfizetniük jövőre.
Szólt arról is: az e-számlás pénztárgépeknek tagadhatatlanul vannak előnyei, ám az ő nemzedéke látott már olyat, hogy „a modernitás címszava mögött egészen más szempontok is dolgozhatnak a háttérben”, például irányított piacszerzés történt.
A kiszámíthatatlanság és az igazságtalanság törvénytervezeteként értékelte a javaslatot Bedő Dávid (Momentum), jelezve, nem tudják támogatni azt.
Felidézte: a tavalyi választás óta 20 féle adót emelt meg és 50 féle megszorítást vezetett be a kormány.
Kifogásolta, hogy az anyag társadalmi egyeztetésére „igazságtalanul szűkös határidő”, öt nap állt rendelkezésre, ráadásul az előkészítő munka dokumentumaiból semmit nem tettek nyilvánossá, ahogy a dokumentumnak tartalomjegyzéke sincsen, „nehogy el lehessen benne igazodni”. A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy senki ne tudja értelmezni, és érdemben átnézni a törvénytervezetet – fogalmazott Bedő Dávid, aki kifogásolta, hogy évente többször is belenyúl a kabinet az adószabályokba, ellehetetlenítve a tervezést; kísérletet sem tesz a rendszer igazságosabbá tételére, és az erre igazán rászorulók segítésére.
Szerinte az átalányadózás egyáltalán nem csökkenti érdemben az adminisztrációs terheket. Súlyos problémának nevezte, hogy „igazságtalan módon” adómentessé válik az magánalapítványba, vagyonkezelőbe áttett vagyon áthelyezésének nyeresége öt év ott tartás után.
A reklámadó egy diszkriminatív különadó, tehát ellentétes az adósemlegesség elvével – folytatta a képviselő, e közteher eltörlését sürgetve. Pártja javaslatait sorolva azt szorgalmazta, hogy a kiszámítható adórendszer megteremtése érdekében évente egyszer lehessen csak adótörvényt módosítani, széleskörű és megfelelő társadalmi egyeztetés után.
Felvetette: a minimálbért keresők jóváírás formájában váljanak személyijövedelemadó-mentessé, őrizzék meg az egygyermekesek támogatásának értékét, és nyújtsanak további támogatást az alacsony keresetű szülőknek, valamint csökkentsék a női higiéniás termékek és pelenkák áfáját 27-ről 5 százalékra. Javasolta, hogy szülessen döntés a magántőkealapok megadóztatásáról.
Apáti István (Mi Hazánk) az élelmiszerek magas áfáját tette szóvá, és kiemelte: egyre inkább megéri a környező országokba átjárni vásárolni. El kellene gondolkodni, kinek a készülékében van a hiba – fogalmazott, hozzátéve: ezzel érezhető bevételkiesés keletkezik, lyukat ütve az államkasszán.
Kitért a kata adózási formára is, és azt mondta, sokkal több jött be, mint amit terveztek. Miért végezték ki ezt az adózási formát? – kérdezte. Nem a kis zsebekben kellene kotorászni, hanem a lélegeztetőgépeknél, akkumulátorgyáraknál – vélte.
Bírálta a kormányt azért is, mert egy főre lebontva a multiknak több támogatást adott munkahelyteremtésre, mint a 2002-2010 között hatalmon lévő baloldali kabinet.
Az üzemanyagárakról szólva kitért arra, hogy évek óta nem változott a visszaigényelhető jövedéki adó mértéke. Az elmúlt években a gázolaj ára brutálisan nőtt – hívta fel a figyelmet és azt kérdezte, miért nem növelik a visszaigényelhető jövedéki adó mértékét és miért nem gyorsítják fel a visszautalását. Azt kérte, tekintsék át a jelenlegi szabályokat és tegyenek meg mindent, hogy érdemben segítsenek a gazdákon.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a gyermeknevelési cikkekre kivetett 27 százalékos áfát kritizálta. Kitért arra, hogy a javaslat a gyógyászati tápszerek besorolását módosítja ugyan, de lényegi változás nem történik.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára zárszavában elmondta: most, hogy a reálbér növekedése már megindult és jövőre határozottan tovább nő a gazdaság bővülésével párhuzamosan, a fogyasztás is várhatóan jelentősen emelkedik majd és „helyreáll a világ rendje”. Az adórendszer stabil és kiállta az idők próbáját – értékelt.
Nagy adócsökkentőként jellemezte Magyarországot: 48,2 százalékról 41,2 százalékra vitték le az adóéket, az elmúlt hat évben a legnagyobb összegű adócsökkentést tudták végrehajtani. A cél, hogy a munka adóterhe még tovább csökkenjen a jövőben – jelezte.
Kitért arra, hogy globálisan, GDP-arányosan, 40 százalékról 35 százalék alá ment le az adóterhelés.
Szólt arról, hogy a tej már régebb óta az 5 százalékos áfa-kulcs alá tartozik, eddig a desszert jellegű termékek maradtak ki, azaz a kör most lett teljes.
A benzin ára a 11. legalacsonyabb az Európai Unióban – jelezte egy másik felvetésre.
A stabilitási törvény garantálja, hogy az adózási javaslatokat időben megismerjék az érintettek, illetve a kiszámítható stabil adórendszert is – közölte a további ellenzéki felvetésekre.
Elmondta, a kata-rendszer köszöni szépen jól van, előremutatóan alakították át és jobbá tették, mint volt. 134 ezren használják ezt az adózási formát – ismertette, hozzátéve: aki kiesett a katából, az általány adózással élhet, 2,3 millió forintos bevételig teljes adómentességet élvezve.
A borok áfája nem csökken, a reprezentációként fizetett adóteher lesz kevesebb – húzta alá.
Cáfolta a vállalkozók esetében a 22 ezer forintos fix járulékot, a javaslatban 12 900 forintos összeg szerepel. A kormány kész tovább tárgyalni, hogy minden érintettnek megfelelő alternatívát kínáljanak, ne kerüljön senki kedvezőtlen helyzetbe az egyéni vállalkozók közül – jelezte.
Egyetértenek a családok támogatásával, de egy esetleges az áfacsökkentés könnyen a kereskedőknél landolhat. A kormány ezer milliárdot ad a családoknak célzottan, ami sokkal hatékonyabb, mint egy esetleges áfacsökkentés.
Varga Mihály pénzügyminiszter a globális minimumadóról szóló törvényjavaslat expozéjában elmondta, a javaslat fő célja a globális minimumadóról szóló irányelv átültetése a hazai szabályozásba oly módon, hogy eközben megőrizzék a magyar adórendszer versenyképességét. A tárcavezető kiemelte: a magyar gazdaság óriási ereje az adórendszer, amely az elmúlt években jelentősen hozzá tudott járulni a gazdaság növekedéséhez és ahhoz, hogy Magyarország a külföldi tőkevonzó képességét tekintve a régió bajnoka.
A javaslat kizárólag a legnagyobb, cégcsoport szinten 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező, jellemzően multinacionális vállalatokat és vállalatcsoportokat érinti. Ez Magyarországon mintegy háromezer céget jelent – közölte.
Felidézte: az OECD 2019-ben kezdte meg a javaslat kidolgozását, az eredeti elképzelések jelentős versenyhátrányt okoztak volna Magyarországnak. A kormány éveken át küzdött azért, hogy a globális minimumadó ne növelje a magyar vállalatok adóterheit. Összegzése szerint az irányelv és a javaslat a magyar kormány érdekérvényesítő munkájának eredményeit is tartalmazza. Többek között magyar kezdeményezésre lehet majd beszámítani a bérköltség- és eszközértékrészt. Az eredmények között említette még, hogy a tényleges befizetésre vonatkozó profit egy jelentős részére nem vonatkozik a szabály. A társasági adón kívül egyéb adókat is figyelembe lehet venni az adó 15 százalékos mértékének számításakor – ismertette, és példaként említette többi között a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot, az energiaellátók jövedelemadóját.
A kiegészítő adót elsőként az az ország szedheti be, amelynél a jövedelem keletkezett, tehát a magyar vállalkozások esetében Magyarország. Varga Mihály szerint Magyarország versenyképessége csak akkor biztosítható, ha rendelkezésre állnak azok a hazai szabályok, amelyek a többletnyereségen keletkező adókülönbözet beszedését belföldön biztosítják.
A kiegészítő adót akkor kell szedni, ha egy cégcsoport tényleges jövedelemadóztatása nem éri el a 15 százalékot. A kiegészítő adó háromféle lehet: ha egy államban, az elismert adók figyelembe vételével a tényleges jövedelemadóztatás mértéke 15 százalék alatti, akkor az érintett állam elismert belföldi kiegészítő adót vethet ki és saját maga beszedi a különbözetet. Ha ilyen adót nem vezetnek be, akkor a vállalatcsoport végső anyavállalata köteles alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adót, és a végső anyavállalat szerinti tagállamban kell megfizetni a különbözetet. Ha a végső anyavállalat nem tudja beszedni a kiegészítő adó teljes összegét, akkor a maradványösszeget fel kell osztani a csoporttagok között – ismertette Varga Mihály.
Jelezte, a fentieken túl 2024-től új kutatás-fejlesztési társasági adókedvezmény bevezetését is javasolják, ami minden adóalany számára elérhető lenne.
(Forrás: MTI, fotó: Soós Lajos)
