Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 4,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, havi összevetésben pedig átlagosan 0,2 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elemzők 4,7 százalékos éves bázisú inflációs indexet vártak augusztusra a júliusi 4,6 százalék után.

Az elmúlt egy évben a dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen – közölte a KSH.

A maginfláció 0,1 százalékponttal 3,6 százalékosra nőtt.

Az élelmiszerek ára egy év alatt 3,7 százalékkal nőtt augusztusra, ami 0,6 százalékponttal magasabb a júliusinál. Az étolaj ára 30,6 százalékkal, a munkahelyi étkezésé 9,2 százalékkal, a margariné 9,1 százalékkal, a baromfihúsé 8,9, a liszté 8,2, a büféáruké 7,2 százalékkal, az éttermi étkezésé 7,0 százalékkal emelkedett. A burgonya 11,3 százalékkal drágult tavaly augusztushoz képest, pedig júliusban még 6,0 százalékkal olcsóbb volt, mint egy éve. A friss zöldségek ára 11,8 százalékkal volt magasabb, a friss gyümölcsök viszont a KSH mérése szerint 3,2 százalékkal olcsóbbak lettek, ám júliusban még 7,4 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy évvel ezelőtt.

Az üzemanyagok 21,7 százalékkal kerültek többe, mint tavaly augusztusban, ami 1,9 százalékponttal nagyobb emelkedés az előző havinál. A dohányáruk 17,0 százalékos éves drágulása viszont 1,1 százalékponttal mérsékeltebb a júliusinál. A szeszes italok árának 2,7 százalékos emelkedésével a szeszes italok és dohányáruk árucsoportjánál 10,5 százalékos áremelkedést regisztrált a KSH.

A tartós fogyasztási cikkekért 4,4 százalékkal kellett többet fizetni, ami 0,6 százalékponttal magasabb a júliusi drágulásnál. Ezen belül a szobabútorok 10,8 százalékkal, az ékszerek 10,5 százalékkal, a konyha és egyéb bútorok 8,3 százalékkal, az új személygépkocsik 7,9 százalékkal kerültek többe.

A szolgáltatások ára 2,8 százalékkal nőtt. Ezen belül viszont a teherfuvarozás tarifái 7,9, a postai szolgáltatásoké 7,2 százalékkal, az üdülési szolgáltatásoké pedig átlagosan 9,8 százalékkal – a külföldiek 14,9, a belföldiek 5,1 százalékkal – nőttek.

Az év első nyolc hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,3 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 3,9 százalékkal, ezen belül augusztusban 4,4 százalékkal emelkedtek – közölte a KSH.

A várakozásoknál magasabb augusztusi infláció fényében az áremelkedés további gyorsulására és jegybanki kamatemelésekre számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában meglepetésnek nevezte, hogy az általános áremelkedés éves üteme augusztusban az előző hónaphoz képest 0,3 százalékponttal magasabb lett. Az adat egyben azt is jelenti, hogy rendkívül rövid volt az átmeneti enyhülés az árnyomásban.

Az élelmiszerek inflációja egyértelműen magasabb lett a vártnál, ami azt mutatja, hogy a mezőgazdasági termelői áremelkedés begyűrűzése jóval erősebb, mint arra az elemzők számítottak. Szintén komolyabb meglepetést jelent a tartós fogyasztási cikkek 4,4 százalékos éves drágulása. Úgy tűnik, hogy az ipari termelői árak és a szállítási költségek emelkedése is a vártnál erősebben gyűrűzik be az importált inflációba, amelyen a forint augusztusi 4 százalékos erősödése sem tudott tompítani – tette hozzá az elemző.

A vártnál magasabb augusztusi infláció nemcsak a piaci konszenzust múlta felül, de jelentősen magasabb az MNB júniusban publikált előrejelzési sávjának 4,4 százalékos tetejénél is. Virovácz Péter szerint ezért aligha lehet kétséges, hogy a mostani adat nem hoz érdemi változást a monetáris politika irányában – szeptemberben folytatódhat a kamatemelés. Az ING Bank szakértőinek várakozása szerint az év hátralévő részében további 75, de akár 100 bázispontot is emelkedhet az alapkamat mértéke.

Mivel a friss adat jelentősen felülmúlta a várakozásokat, az év hátralévő részében már nagy valószínűséggel nem lesz 5 százalék alatti mutató, így az éves átlagot tekintve legalább 4,6 százalékos inflációra számítanak az ING Bank elemzői.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt emelte ki, hogy a vártnál magasabb augusztusi infláció a jegybanki célt is jóval meghaladta és a célsávon is kívül volt. Külön kiemelte azokat a szolgáltatásokat, amelyek a korlátozások alatt nem tudtak működni, mert ebben a körben az áremelkedés havi üteme is érdemi volt, az éttermi szolgáltatásoknál 1,0, míg az üdülési szolgáltatásoknál 4,3 százalékos.

Regős Gábor azt a következtetést vonta le, hogy az inflációs nyomás továbbra is jelen van a gazdaságban, így nem kizárt a jegybank további szigorítása, azonban az inflációs problémákra figyelemmel kell lenni az állam kereslet oldali intézkedéseinél, illetve a jövő évi minimálbérről szóló döntésnél is. A minimálbéremelés várható mértékét illetően lényegi szempont, hogy a legkisebb jövedelműek bére is emelkedjen reálértéken, amely a gyorsuló infláció miatt magasabb béremelést tesz szükségessé. Ugyanakkor a magasabb minimálbér magasabb inflációhoz vezethet – jegyezte meg.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is döntően az élelmiszerárak és tartós fogyasztási cikkek árának vártnál nagyobb növekedésével magyarázza a várakozásokat meghaladó augusztusi inflációt. Leszögezte, hogy az egyelőre tartósan magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása. Ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek – mutatott rá. Úgy vélte, ezek a kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak és a következő hónapokban bázishatások miatt 5 százalék fölé kerülhet az infláció, novemberben elérheti az 5,5-5,6 százalékot is. Az idén 4,6 százalékos inflációra számítanak a Takarékbank elemzői a tavalyi 3,3 százalékot követően, míg jövőre a számos bázishatás miatt 3,4 százalékra mérséklődhet az infláció.

(Forrás: MTI)