Augusztusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 678 ezer volt, ami 24 ezerrel több az egy évvel korábbinál, és 26 ezerrel kevesebb az előző havinál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.
A KSH által fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlag a június-augusztusi időszakra 4 millió 659 ezer foglalkoztatottat mutat, ami 40 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában és 12 ezerrel az előző három havinál. Az elsődleges munkaerőpiacon 57 ezerrel nőtt, a külföldön dolgozók körében 17 ezerrel csökkent a foglalkoztatottság.
A 15-64 éves foglalkoztatottak száma egy év alatt 30 ezerrel nőtt, a foglalkoztatási rátájuk 1,4 százalékponttal 73,5 százalékosra emelkedett. A növekedésből 17 ezer a munkanélküliek munkába állásából, 13 ezer a munkaerőpiacra újonnan belépőkből eredt. A gazdaságilag inaktív létszám a 15-64 éves korosztályban 90 ezerrel csökkent, mivel a lélekszámuk 77 ezret veszített egy év alatt. A KSH által számolt potenciális munkaerőtartalék 60 ezerrel lett kevesebb, 333 ezerre apadt.
A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában a foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,7 százalékponttal, 27,8 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 87,3 százalékra, míg az 55-64 éves idősebb korosztályban 3,7 százalékponttal, 63,8 százalékra emelkedett a június-augusztusi időszakban.
A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, a foglalkoztatási rátájuk 1,0 százalékponttal, 78,3 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők száma 28 ezerrel nőtt, a foglalkoztatási rátájuk 1,8 százalékponttal, 68,8 százalékra emelkedett.
Augusztusban a munkanélküliek száma 194 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalékos volt. A fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlag szerint a június-augusztusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 200 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt. Egy év alatt a 15-74 éves munkanélküliek száma 15 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 4 ezerrel, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 15,9 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli több mint egynegyede a fiatalok közül került ki.
A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,4 százalékosra, az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal, 2,7 százalékosra csökkent.
A munkanélküli férfiak száma 104 ezer volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,2 százalékponttal, 4,0 százalékra mérséklődött, míg a munkanélküli nők száma 96 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,2 százalékosra csökkent.
A jelentés arra is kitér, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbiról 25,8 százalékkal, 256 ezer főre csökkent augusztus végére.
A munkaerőtartalék csökkenésére, az egyre feszesebb munkaerőpiacon erősödő bérverseny inflációt növelő kockázatára hívták fel a figyelmet az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat értékelve.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője továbbra sem lát érdemi elmozdulást: az augusztusi adatok szerint a munkanélküliségi ráta lényegében négy hónapja stagnál. A gazdaságilag aktívak száma valamivel 4,9 millió alatt stabilizálódott, ami továbbra is rekordnak számít. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben nem képes érdemben tovább bővülni a munkaerőpiac kínálata – jegyezte meg.
Egyértelmű a trend: folyamatosan és jelentősen csökken a potenciális munkaerő-tartalék. A gazdaság robog, de a munkáltatók nem képesek betölteni az üres álláshelyeket, ami folyamatosan emeli a bérnyomást. Az elemző szerint a friss adatok továbbra is a várhatóan erősödő inflációs nyomásra világítanak rá.
Előre tekintve az ING Bank elemzői nagyon lassú ütemben javuló munkaerőpiaci helyzettel számolnak. Ennek során az év végére 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ugyanis az emelkedő átlagbér képes lehet megnövelni az aktívak számát.
A potenciális munkaerőtartalék csökkenésére hívta fel a figyelmet elemzésében Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is. Ez azt jelzi, hogy egyre feszesebbé válik a piac, a gazdaság közeledik ahhoz a járvány előtti helyzethez, amikor sok szektorban munkaerőhiány volt.
Megállapította: éves összevetésben javultak a munkaerőpiaci, foglalkoztatási adatok, a munkanélküliségi ráta süllyedt, a foglalkoztatottság emelkedett. A szakember rámutatott arra, hogy a munkanélküliségi ráta stagnálása ellenére az aktivitási arány javulást mutat. A gazdaság tempósnak mondható újraindulása miatt többen jelentek meg az álláspiacon, akik találtak maguknak munkát. A munkanélküliségi ráta viszont azért nem csökkent, mert annyival többen jelentek meg a munkaerőpiacon, ahány plusz álláshelyet betöltöttek.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt állapította meg, hogy a foglalkoztatottak száma a válság előtti, 2019. nyári szint környékén alakult. Eközben a munkanélküliségi ráta stagnált, még nem érte el a válság előtti szintjét. Az, hogy a foglalkoztatás a korábbi szinten van, részben az aktivitás növekedéséből adódik, részben pedig abból, hogy a korábban külföldön dolgozók egy része elvesztette munkáját és itthon helyezkedett el.
Amennyiben a járvány negyedik hullámában nem vezetnek be az előző három hullámban tapasztalthoz hasonló korlátozásokat, akkor folytatódhat a munkaerőpiac kilábalása, és a foglalkoztatás tartósan meghaladhatja a válság előtti szintet, a munkanélküliségi ráta pedig a korábbi szintjére csökkenhet. Kérdés, hogy a korábban külföldön dolgozó, de most hazatért munkavállalók mekkora része marad tartósan hazánkban – vetette fel a Századvég szakértője.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a munkaerőpiac, történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma, láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a munkaerőpiacra és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma.
A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint idén 4,0 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség.
A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelymegőrzéshez – jegyezte meg az elemző. Néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása még várat magára. Az idei év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet, ami már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejt ki. Ez egyben igazolja az aggodalmakat a felfelé mutató inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal több esetben még nem épült fel teljesen.
A globális alapanyag- és áruhiánnyal is felerősített inflációs nyomáson a hazai monetáris politika ciklusváltása sem fog tud segíteni, így a várhatóan egyre erősebb munkaerőhiány a következő időszakban az inflációs célsáv felső széléhez fogja szorítani a hazai pénzromlás ütemét – vélekedett Horváth András.
(Forrás: MTI)
