Augusztusban az építőipari termelés 10,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a júliusi magas bázishoz mérten 5,8 százalékkal kisebb lett a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első nyolc hónapjában az építőipari termelés 9,8 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest.
Tavaly márciustól októberig az építőipar teljesítménye elmaradt az egy évvel korábbitól, 2020. augusztusában 15,4 százalékkal esett vissza, ami azt jelenti, hogy az idén augusztusi termelés a két évvel korábbi 93,2 százalékának felelt meg.
Az épületek építése változatlan áron 16,3 százalékkal, az egyéb építményeké 2,4 százalékkal magasabb volt a tavaly augusztusinál.
Az építőipari ágazatok közül a magasépítésben 32,4 százalékkal nőtt a termelés volumene, a mélyépítésben 0,3 százalékkal csökkent. A speciális szaképítésé 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az építőipar folyó áron számolva 440,9 milliárd forint értéket állított elő, ami 24,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál, azaz 12,8 százalékos átlagos áremelkedésre utal. Az épületek tették ki az augusztusi termelés 60,8 százalékát, 39,2 százalék jutott a mélyépítésre.
A megkötött új szerződések volumene 39,9 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 23,3 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 138,4 százalékkal nagyobb volt a tavaly augusztusinál.
Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 22,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg folyó áron 36,1 százalékos növekedéssel 2583,1 milliárd forintot ért el. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 24,0, az egyéb építményeké 20,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az erős kereslettel szemben az építőiparban alapanyag-hiány fékezi a kínálat növekedését és emeli az árakat – állapították meg az ágazat augusztusi teljesítményéről kiadott KSH-jelentésről az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában azt emelte ki, hogy augusztusban felemás képet mutatott az építőipar termelése. Míg az ágazatot magas kereslet jellemzi – amelyet a szerződésállomány erőteljes növekedése is mutat -, addig a kínálati oldalon az építőanyag-hiány visszafogja a termelést és az árak jelentős emelkedéséhez vezet.
Ezért az építőipar további növekedéséhez már nem a keresleti oldali ösztönzők fokozására van szükség, hanem a kínálati oldal erősítésére. Ugyanakkor a magas árak gátat szabhatnak a piaci forrásból megvalósuló építkezéseknek, amely kiterjedhet a nem támogatott lakásépítésekre, lakásfelújításokra is.
Összességében az építőipar termelése a tavaly harmadik negyedévi alacsony kereslet miatt idén érdemben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, ennek mértékét azonban az építőanyag-hiány alakulása határozza majd meg.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője hasonlóképpen figyelmeztetett: az építőipar idei legnagyobb kihívása, hogy szembe kell néznie az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal, ami jelentős kínálati feszültségeket okoz az iparágban. A következmények csúszások, kivitelezési viták és elhalasztott beruházások lehetnek, miközben a kereslet továbbra is erős, mind magán, mind állami oldalról.
A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint valamivel 10 százalék feletti visszapattanás lehet idén az iparágban, de az ágazat teljesítményén látható havi volatilitás és a nyár óta felszínre került problémák miatt jelentős a bizonytalanság.
Az építőipar helyreállásában az erős piaci kereslet mellett szerepe van az államilag támogatott lakásfelújításnak illetve az ismét élénkülő anticiklikus állami megrendeléseknek – állapította meg Horváth András.
Összességében a tavalyi pandémiás év után idén minden valószínűség szerint jobb éve lesz az építőiparnak a jelentős beszerzési problémák, csúszások és az évek óta tartó erőteljesen bérinfláció folytatódása ellenére is.
A kedvezményes lakásépítési áfa bevezetésével és az állami támogatások kibővítésével új lendületet kaptak a lakásépítések – állapította meg Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: a szerződésállomány alapján az épületépítések alágazatban jövőre is növekedés várható. Ezt támasztja alá az is, hogy az ingatlan.com kínálatában 8100 új építésű lakóingatlant szerepelt október elején, ami 49 százalékos növekedést jelent éves összevetésben, ezeknek az átadása pedig a következő években várható.
A lakásépítéseknek – a kedvezményes lakásáfa mellett – további lendületet adhat az október elején elindult zöld otthon program – jegyezte meg a szakértő.
A lakásépítések dinamikus élénkülése és az építőipar teljesítménye is hozzájárulhat a következő évben várható gazdasági növekedéshez. A gazdasági növekedés szempontjából az építőipar húzóágazat lehet 2022-ben – vélekedett Balogh László.
(Forrás: MTI)
