Februárban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 550 ezer volt, ami – jórészt a koronavírus-járvány gazdasági következményeként – 104 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, de 14 ezerrel több mint az előző hónapban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2020. december-2021. februári háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 574 ezer volt, 50 ezerrel, 1,1 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 71,8 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma gyakorlatilag nem változott. A magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a legjobban a foglalkoztatottság, 39 ezerrel. A közfoglalkoztatottak száma 12 ezerrel esett vissza.
Egy januártól alkalmazott módszertani változás következtében a nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben módosultak, mivel a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a korábban inaktívak vagy munkanélküliek közé soroltak is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt vannak tartósan távol a munkájuktól. Azok számítanak ide, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek a korábbi munkahelyükre. Ezek számát a 2020. december-2021. februári időszakban 138 ezerre tette a KSH 4 ezerrel, 2,8 százalékkal többre az egy évvel korábbinál.
A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 25 ezerrel, a foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 26,8 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 85,8 százalékra mérséklődött, míg az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatottak száma 9 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 2,9 százalékponttal, 60,8 százalékra emelkedett.
A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 10 ezerrel, 2 millió 408 ezer főre mérséklődött, míg a foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okból – 0,2 százalékponttal, 77,1 százalékosra emelkedett. A nők körében a foglalkoztatottak száma 47 ezerrel, 2 millió 78 ezerre, a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 66,5 százalékosra csökkent.
A 15-64 éves népesség lélekszáma 55 ezerrel csökkent egy év alatt, a munkaerőpiactól távol maradó gazdaságilag inaktívak száma esett vissza 49 ezerrel és 6 ezerrel kevesebb lett az aktív népesség létszáma. Így a foglalkoztatásból kiszorult 57 ezer emberből 51 ezren jelentek meg a munkanélküliek között.
Februárban a munkanélküliek száma 213 ezer volt, ami 46 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal 4,5 százalékra emelkedett. Januárhoz viszonyítva a munkanélküliek száma 25 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal csökkent.
A 2020. december és 2021. februári háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 217 ezer volt, 53 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos értéke 1,1 százalékponttal volt magasabb az előző évinél.
A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája egy év alatt 2,8 százalékponttal, 13,5 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli csaknem ötöde a fiatalok köréből került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 1,0 százalékponttal, 4,0 százalékosra, az 55-74 éveseké 1,2 százalékponttal, 3,4 százalékra emelkedett.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 26,6 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A KSH hozzáfűzte, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 14,5 százalékkal, 302 ezerre nőtt.
Átmenetinek tartják munkanélküliség februári csökkenését az MTI-nek nyilatkozó elemzők és javulást csak a járványügyi korlátozások lazításától várnak. A munkaerőpiaci helyzet romlása a gazdasági növekedés alakulásán is nyomot hagy – tették hozzá a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője számára komoly meglepetést okozott a munkanélküliségi ráta februári csökkenése, ami arra vall, hogy a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult a járvány harmadik hullámával szemben. Szerinte azonban könnyen lehet, hogy a februári javulás csak átmeneti lesz és a márciusi lezárások és bezárások következtében ismét emelkedik majd a havi mutató.
A februári adat egyébként különösen meglepő annak fényében, hogy az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (FSZ) adatgyűjtése alapján februárban az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal, vagyis több mint 3500-zal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma és ismét meghaladta 300 ezret.
Az ING vezető elemzője az aktívak számának változásában keresi a magyarázatot. A 15-74 éves korosztály aktivitási adata az elmúlt hónapok legjelentősebb csökkenését hozhatta februárban. Legutóbb az első hullám végén (az április-júniusi időszakban) volt ennél alacsonyabb a gazdaságilag aktívak száma – mutatott rá. Az ING Bank vezető elemzője szerint a munkanélküliségi ráta alapvetően a munkaerőpiacról kivonulók miatt mutathatott javulást februárban.
Ez aligha kedvező előjel, hiszen még csak most érkezik meg a harmadik hullám a munkaerőpiacra, így az aktivitás további csökkenésével lehet számolni, miközben a munkanélküliek száma is újra emelkedhet – hívta fel a figyelmet.
Munkaerőpiaci szempontból meglehetősen nehéz lesz az első negyedévet tisztán értékelni, de összességében inkább a GDP-növekedést visszafogó hatásra számít Virovácz Péter.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy ítélte meg, hogy a koronavírus miatt bevezetett korlátozások hatása egyre inkább érezteti hatását a munkaerőpiacon. Különösen is meglátszik a visszaesés a külföldön dolgozóknál, vagyis a külföldi munkaerő leépítése jellemzően előbb történik meg, amelyet a határokon való átjárás nehézsége is elősegít. Az adatokból az is látható, hogy a fiatalokat súlyosabban érinti a helyzet, amit az okozhat, hogy munkavégzésük sokszor részmunkaidős, tanulás melletti, valamint hogy alacsonyabb a tapasztalatuk, illetve ők még kisebb végkielégítés mellett elbocsáthatók. A fiatalok nagyobb arányban dolgoznak a korlátozások sújtotta olyan ágazatokban is mint, a turizmus.
A március-áprilisi időszakban a korlátozások szigorítása nyomán a foglalkoztatás csökkenése várható, a kedvező fordulat eléréséhez a korlátozások lazítása szükséges. A munkahelyek megtartását segíthetné a bértámogatások mértékének növelése – vélekedett Regős Gábor. Végezetül megjegyezte, a foglalkoztatási szint az adatok romlása ellenére is magasnak tekinthető, a 2010-es szintet mintegy 700 ezerrel meghaladja.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította, hogy tavaly év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, viszont január után februárban is érezhetően gyengélkedett a foglalkoztatottság. Ebből arra következtet, hogy sem a kormányzati támogatások, sem az „üzleti modellváltás” ilyen hosszú távon nem képes fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet.
A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék körüli lehet a munkanélküliség.
Az elemző megjegyezte: a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez. A teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatívan hat majd az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre és ebben érdemi változást most már csak a korlátozások feloldása hozhat, ezek fennmaradásáig hasonló számokra lehet számítani.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a járvány terjedése, valamint a korlátozások hatása látszik a munkaerőpiaci adatokon. Egy első látásra ellentmondásos adatpárra is felhívta a figyelmet. Arra, hogy a gazdaságilag aktívak száma – azaz a munkaképes korúak közül, akik dolgoznak vagy munkanélkülinek számítanak – nem csökkent egy év alatt, míg eközben az aktivitási ráta növekedett. Ennek a magyarázata pedig az, hogy a 15-74 évesek száma 20 ezerrel csökkent egy év leforgása alatt – hívta fel a figyelmet a szakember.
Ha feloldják a korlátozásokat, akkor lesz egy hirtelen javulás a munkaerőpiaci adatokban mutatott rá Németh Dávid, ám sietve hozzátette, hogy ez a járvány miatti hátrányt nem fogja kompenzálni. Lesznek ugyanis vállalkozások, amelyek befejezik a tevékenységüket, azaz nem jelennek meg a munkaerőpiac keresleti oldalán – magyarázta. A harmadik hullám miatti korlátozások felfelé húzhatják a munkanélküliségi rátát, ugyanakkor a szezonális hatások – a tavaszi és nyári építőipari, valamint mezőgazdasági munkák – viszont pozitív irányba terelhetik a mutatót. A K&H Bank szakértője szerint a mostani kilátások alapján április után csökkenhet a munkanélküliség.
(Forrás: MTI, fotó: Máthé Zoltán)
