Januárban a bruttó átlagkereset 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, továbbá a költségvetési szféra újabb területeit – többek között az egészségügyi és a kulturális munkakörökben dolgozókat – érintő keresetrendezés volt hatással.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 273 800 forint volt. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (525 000 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (171 900 forint) – derül ki a KSH adataiból.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 182 100 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 189 900 forintra becsülhető.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 286 800 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,5 százalék volt. A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 94 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8700, illetve 8300 forint.
A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10 százalékkal nőtt egy év alatt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,3 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,5 százalékkal emelkedett. A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkereseteknél nagyobb mértékben, 10,3 százalékkal nőttek. A munkajövedelem 10,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
