A tervek szerint az év második felében adják be Paks II létesítési engedélyének kérelmét – mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a Hungarian Energy Investors Forum 2018 energetikai konferencián pénteken Budapesten.
Ez a legnagyobb és legfontosabb nukleáris engedélykérelem, mintegy 200 ezer oldalas dokumentációt kell összeállítani, amelyben a tervező igazolja, hogy a létesítmény teljesíteni tudja a nukleáris biztonsági szabályzatokban szereplő követelményeket. Dolgoznak az engedélykérelem összeállításán, ez a munka határozza meg az évet – fogalmazott az államtitkár.
Az idei feladatok közül Aszódi Attila kiemelte azt is, hogy hamarosan elkezdődik a telephelyen a háttér-infrastruktúra kialakítása, a különböző üzemekre, irodákra szükség van az új blokkok építésének kiszolgálásához. Hozzátette, ezekre a létesítményekre is kiterjed az Országos Atomenergia Hivatal ellenőrzése. Ismertette, hogy a jelenleg működő, meghosszabbított üzemidejű négy paksi blokk 2032 és 2037 között áll majd le, Magyarország energetikai helyzete miatt elkerülhetetlen az atomerőmű kapacitásának fenntartása.
Paks II megvalósításához mintegy 6000 engedélyre van szükség, ezek közül eddig több mint 300-at szereztek meg.
A telephely alkalmasságát megkérdőjelező álláspontokról szólva Aszódi Attila kitért arra: bár a hatósági engedélyezési eljárás már lezajlott, érdemben foglalkoztak a felmerült kérdésekkel; részletesen ismertették, miért volt megalapozott mindaz, ami a földtani kutatási programban, illetve a hatósági engedélykérelemben szerepel.
Alaptalanok azok a támadások, amelyek az elmúlt hetekben a telephely alkalmasságával kapcsolatban újraindultak, politikai szándékúak, és nincs földtani-tudományos alapjuk – jelentette ki az államtitkár.
A finanszírozással, illetve a magyar-orosz államközi megállapodással kapcsolatban kiemelte: Magyarország nem hitelt vett fel, Oroszország 30 évre 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosított, ami a Paks II projekt megvalósításának 80 százalékát fedezi. A hitelkeretből mindig annyit hívnak le, amennyi egy adott időszakban a felmerülő számlák kifizetéséhez szükséges, és a kondíciókban 30 évre megállapodtak, nincs változó paraméter. Rögzítették az előtörlesztés feltételeit is, Magyarországnak jogában áll bármikor előtörleszteni a már felvett hitelt, névértéken, további díjak nélkül. Ez lehetővé teszi, hogy mindenkor a legkedvezőbb finanszírozással valósítsák meg a projektet, a piacon nincs ilyen hitel – hangsúlyozta Aszódi Attila.
A Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli által szervezett konferencián Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős helyettes államtitkára elmondta: a magyar álláspont szerint az energiamix megválasztásának továbbra is tagállami hatáskörben kell maradnia. A 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia szerint Magyarország az atom-, fosszilis- és a megújuló energia hármasa mellett döntött.
A kormány kitart a szabályozott árak fenntartása, tehát a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése mellett is, szeretne hosszú távon stabil, kiszámítható, garantált árú energiaellátást biztosítani a magyar családoknak – jelentette ki.
Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy az E.on a rezsicsökkentett árnál olcsóbban adja a gázt a fogyasztóknak, a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a vállalat ajánlata az átlagosnál jóval magasabb fogyasztású rétegnek szól, a nagyobb felhasználóknak nyújt kedvezményt, az átlagos lakossági fogyasztóknak nem tudnak az állami tulajdonú nemzeti közműveknél kedvezőbb ajánlatot tenni.
Kádár Andrea Beatrix felidézte, mióta a magyar állam visszaszerezte a hatósági árszabályozást, a gáz ára jelentősen csökkent, 2013 óta 25 százalékkal. Az uniós tagországok között Magyarországon a második legolcsóbb a lakossági gázár, Európában pedig a harmadik legolcsóbb, átlagosan évi 170 ezer forintot takarítottak meg a magyar családok a rezsicsökkentés miatt – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár. (MTI)
