Áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 507 500 forint, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 518 500 forint volt. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 349 700 forintot ért el, kedvezmények nélkül 337 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 14,8 százalékos emelkedésével és a 9,5 százalékos áprilisi inflációval számolva a reálkeresetek növekedése 4,8 százalékos volt.

A rendszeres bruttó átlagkereset 457 300 forintra becsülhető, 14,1 százalékkal meghaladta az előző év áprilisit.

A munkáltatók teljes körében, azaz az ötnél kevesebb alkalmazottal működő vállalkozásokat is beleszámítva a bruttó átlagkereset 492 ezer forint volt, 15,1 százalékkal több, mint tavaly áprilisban. A bruttó kereset mediánértéke 396 800 forintot ért el, 14,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá – jegyezte meg a KSH.

A vállalkozásoknál 14,5 százalékkal nőttek a bruttó keresetek 523 700 forintra, a költségvetésben 11,4 százalékos emelkedéssel 497 500 forintot értek el – a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A nonprofit szektorban 35,3 százalékos volt a keresetek éves emelkedése, amiben megjelenik annak hatása, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott át, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül – magyarázta a KSH.

A bruttó keresetek 15,2 százalékos emelkedésén belül a feldolgozóiparban 11,5, az építőiparban 16,6, a mezőgazdaságban 14,6 százalékkal nőtt az átlagkereset és rendre 500 600 forintot, 380 700 forintot, illetve 363 000 forintot ért el. A pénzügyi, biztosítási szektorban a bruttó átlagkereset áprilisban lépte át először az egymillió forintot, átlagosan 1 075 500 forint volt, 18,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-biztosítás területén 9,8 százalékos emelkedéssel 534 100 forintra nőttek a bérek, az oktatásban 16,0 százalékkal 454 100 forintra, az egészségügyben 19,9 százalékkal 673 500 forintra.

Január-áprilisban a bruttó átlagkereset 508 100, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 400 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 337 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 700 forintot tett ki. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 19,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 20,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az év első négy hónapjában mért 8,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 10 százalékkal nőttek.

A keresetek emelkedése áprilisban is dinamikusan folytatódott és a szűkös munkaerőkínálat az év hátralevő részében is további béremeléseket kényszeríthet ki a munkáltatókból. Az erőteljes bérkiáramlás keresleti oldalról erősíti a tartósan magas infláció kockázatát – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb kereseti adatokat.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: újdonság, hogy a versenyszféra bérnövekedése meghaladja az állami szféráét, miközben a nonprofit szektorba átsorolt oktatási intézmények miatt az itteni bérnövekedés továbbra is kiugró. A versenyszférában átlag felett emelkedtek a bérek a munkaerőhiánnyal küzdő és a sok minimálbérest foglalkoztató szektorokban – mutatott rá.

A háztartások fogyasztását – a teljes foglalkoztatás mellett – tovább élénkítheti az erőteljes reálbér-kiáramlás, ami előre vetíti a kereslet oldali infláció tartós fennmaradását. Amíg a háztartások az emelkedő infláció ellenére is inkább „simítják” a fogyasztásukat – azaz a magasabb árak ellenére sem csökkentik, vagy legalábbis nem arányosan a vsárlásaikat -, addig aligha várható tartós enyhülést az árfolyamatokban – fejtette ki. Mindez egyértelműen kijelöli az utat a monetáris politika számára is. Rövidtávon az inflációs kockázatok munkaerőpiaci oldalról továbbra is felfelé mutatnak, így a kamatemelésnek folytatódnia kell. Hosszabb távon pedig a forint erősítésére is szükség lehet a belső inflációs nyomás elleni küzdelemben – hangsúlyozta az ING Bank szakértője.

Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy áprilisban is dinamikusan, az inflációt meghaladó ütemben nőtt az átlagkereset. Az átlagkereset áprilisban a versenyszférában nőtt gyorsabb ütemben, jelentős részben a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése miatt, amely a magasabb bérkategóriákban is béremelési nyomást generál, de kifejti hatását az egyre több területet érintő munkaerőhiány is.

Az év elején tapasztalt bérdinamika a Századvég szakértője szerint továbbra is fennmaradhat, a kérdés inkább az, hogy a munkavállalók az emelkedő inflációra tekintettel az év eleji bérmegállapodások után is ki tudnak-e alkudni újabb évközi bérfejlesztést. Az alkupozíciójukat a vállalati szféra stabil munkaerőkereslete támogatja- mutatott rá.

A minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően a várakozásokat meghaladva folytatódott az idei bérnövekedés áprilisban állapította meg az MTI-nek küldött kommentárjában Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit az erős kereslet mellett könnyen érvényesíthetnek is. A látványosan erős áremelési és béremelési dinamika miatt a gazdaság egyre közelebb kerülhet a klasszikus ár-bér spirálhoz – vélekedett Horváth András.

A munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A bankholding szakértőinek várakozása szerint az idei bérnövekedés üteme 16 százalék körül lesz. Az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 5 százalék feletti éves reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, és a támaszt ad a GDP-nek – állapította meg a Magyar Bankholding vezető elemzője.

(Forrás: MTI)