Áprilisában 4 millió 688 ezer volt a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma, a hivatal által mérvadónak tekintett február-áprilisi háromhónapos időszakban 4 millió 684 ezret tett ki, 109 ezerrel többet, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 100 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké minimálisan, 5 ezerrel csökkent.
A 15-64 évesek közül 4 millió 580 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,1 százalékos volt. Ez a létszám 12 ezerrel nagyobb az egy hónappal korábbinál, azaz az első negyedévinél és 96 ezerrel az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatási ráta 0,2, illetve 2,1 százalékponttal emelkedett. A férfiak foglalkoztatási rátája 1,4 százalékponttal, 78,6 százalékra, a nőké 2,7 százalékponttal, 69,7 százalékra emelkedett egy év alatt.
A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 0,3 százalékponttal 27,2 százalékosra mérséklődött a tavaly február-áprilisi időszakkal szemben, a 25-54 éves foglalkozatottak száma 77 ezerrel, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal 88,1 százalékosra emelkedett, az 55-64 éveseknél bekövetkezett 22 ezres létszámnövekedés 3,3 százalékponttal 64,8 százalékosra emelte a rátát.
A 15-74 éves foglalkoztatottak számának 109 ezres emelkedéséből 36 ezren a munkanélküliek közül jöttek, 73 ezren pedig a munkaerőpiacra belépő új munkavállalókból kerültek ki. A gazdaságilag inaktív népesség létszáma 106 ezerrel csökkent, a korosztály lélekszámának 33 ezres fogyásával együtt. A KSH által számított potenciális munkaerő-tartalék egy év alatt 136 ezerrel 277 ezerre esett.
Áprilisban a munkanélküliek száma 176 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt. A hivatal által mérvadónak tekintett február-áprilisi háromhónapos időszakban 170 ezer volt a munkanélküliek átlagos létszáma, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékot mutatott.
A 15-74 éves munkanélküliek száma 36 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent.
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 2,5 százalékponttal, 10,0 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 17,5 százaléka közülük került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent, míg az 55-74 éveseké gyakorlatilag nem változott: 3,2 százalék volt.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 95 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 75 ezret tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 1,2 százalékponttal, 3,3 százalékra csökkent.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 34,7 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A KSH jelentése hozzáfűzte, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 16,0 százalékkal, 242 ezerre csökkent április végére.
A korábbi tendenciák folytatódtak áprilisban is a munkaerőpiacon: csúcson van a foglalkoztatottság és az ukrajnai háború egyelőre semmilyen hatást nem fejt ki – így kommentálták a KSH legfrissebb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője leszögezte: továbbra is csúcson a foglalkoztatottság. A magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába. Egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.
Az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai foglalkoztatottsági szintre, de további durva eszkaláció esetén a konfliktus negatív kockázatot is jelenthet a magyar gazdaság számára, ugyanakkor a menekültek egy része átmenetileg akár enyhíthet is a hazai munkaerőhiányos állapotokon – jegyezte meg a bankholding elemzője.
Várakozásuk szerint idén 3,2 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.
A munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az egyre erősebb inflációs kockázatok keltette aggodalmakat is, mivel a munkaerőpiaci feszesség látványos emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább fokozza.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította, hogy áprilisban is az eddigi tendenciák folytatódtak a munkaerőpiacon. A háború egyelőre érdemben nem hatott a munkaerőpiacra. Egyre jelentősebb méreteket ölt a munkaerőhiány, a vállalkozások egyre nehezebben találnak megfelelő minőségű munkaerőt, ami felfelé hajtja a béreket.
A Századvég várakozásai szerint a magas foglalkoztatási szint a közeljövőben fennmarad. A munkaerőpiacot később viszont ellentétes irányú folyamatok befolyásolják majd. A háború és a szankciók okozta károk (ellátási láncok szakadozása), illetve az alapanyagok drágulása a foglalkoztatás mérséklődése irányába hathat, míg az Ukrajnából érkező menekültek foglalkoztatása javíthatja a munkaerőpiaci mutatókat.
Regős Gábor kitért arra is, hogy a rekordgyenge forintárfolyam jellemzően exportra termelő multinacionális cégeknek kedvez, hiszen forintban számított bevételeik nőnek, így növelni tudják foglalkoztatásukat, míg az inkább importáló kkv-k helyzete romlik, így ott mérséklődhet a foglalkoztatás.
(Forrás: MTI, fotó: Krizsán Csaba)
