Idén áprilisban a magyarországi ipari termelés volumene 7,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakában mértet. Az első négy hónapban az ipar teljesítménye 3,8 százalékkal emelkedett éves összevetésben.
Idén áprilisban Magyarországon az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, míg a munkanaphatástól megtisztított adatok 2,9 százalékos emelkedést mutatnak. Márciussal összevetve a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,2 százalékkal bővült – közölte a KSH.
Az ipari export volumene 8,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 36 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 7,6, a 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 4,6 százalékkal emelkedtek. Az ipar belföldi értékesítése 5,9, ezen belül a feldolgozóiparé 11,3 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 8,1, a csekély súlyú bányászaté 47 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 6,1 százalékkal csökkent, főként az előző évinél enyhébb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a 2018. áprilisi átlagos középhőmérséklet 5,2 fokkal magasabb volt a 2017. áprilisinál).
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül áprilisban csak kettőben csökkent a termelés, ehhez az előző évi alacsony bázis hatása is hozzájárult. A feldolgozóipari termelés 29 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 7,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti járműalkatrész gyártásának volumene átlagon felül, 14,1 százalékkal bővült, ugyanakkor a közúti gépjármű gyártásáé kisebb mértékben, 1,3 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,6 százalékkal nőtt. A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása kiugróan, 45 százalékkal bővült, azonban az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 6,2 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóipari termelés mintegy 10 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 26 százalékot képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11 százalékkal emelkedett, míg a legjobban, 13,9 százalékkal a legkisebb súlyú dohánygyártás nőtt. Két alágazatban regisztráltunk csökkenést: a tejfeldolgozásban (1,9 százalék), illetve a pékáru, tésztafélék gyártásában (1,7 százalék).
A márciusában mérthez képest gyorsult a növekedési ütem a közepes súlyú alágakban. Áprilisban a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 21, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13,0 százalékkal bővült az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. A feldolgozóipari átlag felett teljesített a vegyi anyag, termék gyártása is, a termelés áprilisban 10,9 százalékkal emelkedett, nagyrészt a több mint kétharmad súlyú műanyag-alapanyagyártásnak köszönhetően.
Folytatódott a csökkenés a feldolgozóipari termelés 6,0 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártásában: a kibocsátás áprilisban 1,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a legnagyobb súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi, közútijármű-motor) jelentős visszaesése miatt.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében áprilisban – 3,7 százalékos létszámnövekedés mellett – 3,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Magyarország minden régiójában emelkedett a termelés, a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon (12,0 százalék), a legkevésbé Dél-Alföldön (4,2 százalék).
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 8,3 százalékkal nagyobb volt a 2017. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 4,6, az új exportrendelések 8,9 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 7,1 százalékkal elmaradt a 2017. áprilisitól.
Az idei első négy hónapban az ipari termelés 3,8 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,9, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 5,9 százalékkal bővült. Gyakorlatilag stagnált a termelékenység a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében, a létszámbővülés 3,7 százalékos volt. Az ipari termelés minden régióban nőtt az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben, 8,5 százalékkal Dél-Dunántúlon emelkedett a volumen, a többiben 1,2 és 7,9 százalék közötti növekedést mért a KSH.
