Áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A koronavírus-járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult az előző év azonos időszakában mért 9 százalékhoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A keresetek éves növekedési üteme 2016 decembere óta a legmérsékeltebb ütemű volt.
Az alkalmazásban állók létszáma márciushoz képest 137 ezerrel, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 197 ezerrel (6,4 százalékkal) csökkent a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A 2,4 százalékos áprilisi inflációval számolva a reálkereset 5,3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,1 százalékkal haladta meg a tavaly áprilisit.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 410 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 500 forintot ért el. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,3 százalékkal nőtt a tavaly áprilisihoz képest.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 361 900 forintra becsülhető, 8,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál 420 200 forint volt az áprilisi bruttó átlagkereset, 7,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a költségvetési szférában 8,2 százalékos növekedéssel 394 100 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számított átlag.
A feldolgozóiparban 0,5 százalékkal voltak magasabbak keresetek a tavaly áprilisiaknál, az építőiparban 12,2 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek és 409 500, illetve 308 500 forintot értek el. A mezőgazdaságban átlagon felül, 9,0 százalékkal 312 600 forintra emelkedett az átlagbér. A oktatásban 5,2 százalékkal, az egészségügyben 14,2 százalékkal 348 ezer forintra, illetve 395 ezer forintra nőttek a keresetek.
Az év első négy hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,7 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,9 százalékos növekedése mellett – közölte a KSH.
A koronavírus-járvány gazdasági hatása kétségtelenül lassítja a keresetek növekedési ütemét, a megmaradt növekedés még az év eleji béremelésekből maradt vissza – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH keresetstatisztikáját kommentálva.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában úgy ítélte meg, hogy a koronavírus munkaerőpiaci hatása egyelőre mérsékelten jelentkezett a bérkiáramlásban, a bérnövekedés üteme áprilisban lassult az első negyedévben mért átlagos 9 százalékos ütemhez képest. A versenyszférában az elbocsátások nem feltétlenül csak az alacsonyabb keresetűekre vagy nem csak az átlagnál alacsonyabb átlagkeresetű szektorokra koncentrálódtak. A költségvetési szférában ezzel szemben a bérrendezések hatására gyorsult a keresetek emelkedése, e mögött elsősorban a közigazgatásban dolgozók béremelése húzódhat meg. AZ ING Bank elemzője úgy látja, hogy az év eleji bérrendezések hatását a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt befolyása mérsékli. Habár a gazdaság újranyitása révén ismét emelkedhet a betölthető álláshelyek száma, a munkavállalók közti verseny lefelé nyomhatja a bérnövekedési ütemet. A következő hónapokban tovább lassulhat a bérdinamika és az idei év egészében 6-8 százalék között alakulhat a mutató – vélekedett Virovácz Péter.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője is a koronavírussal magyarázza a bérdinamika áprilisi lassulását és a megmaradt növekedést szerinte is az év eleji béremelkedések okozták. Az ING bank szakértőjével ellentétben fontosnak tartja azonban, hogy a növekedés egy része az összetételhatásból ered: az átlagosnál alacsonyabb keresetű ágazatokban (pl. turizmus, vendéglátás) történtek jelentősebb leépítések, illetve nagyobb arányban bocsátották el az alacsonyabb végzettségűeket. A koronavírus a béreket elsősorban a prémiumok visszaesése és a túlórák elmaradása révén fogja vissza. Regős Gábor hangsúlyozta, a bérek emelkedésének újraindulása akkor várható, ha a foglalkoztatás ismét visszatér korábbi magas szintjére és a gazdasági növekedés is tartósan újraindul. Előbbi a munkaerő iránti magas kereslet fenntartásához, utóbbi a megnövekvő bérköltség kitermeléséhez szükséges – tette hozzá.
Horváth Andrásnak, a Takarékbank vezető elemzőjének várakozásait felülmúlta a bruttó bérek áprilisi emelkedése. A világgazdasági dekonjunktúra – a bázishatás mellett – már az év első hónapjaiban is éreztette hatását a bérdinamikán és ez most áprilisban el is érte a mélypontját, bár nemzetközi összehasonlításban továbbra is dinamikus a növekedés, főként, hogy lassuló inflációval társul – állapította meg. A bérek lefele meglehetősen rugalmatlanok, emlékeztetett, így véleménye szerint a munkaerőkínálat megugrása láthatóan az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát némileg lassítja, de a fordulatnak minimális az esélye. Becslése szerint a 8 százalékot megközelítő lehet az idei éves növekedési ütem és számos tényezőt sorolt fel, amelyek az idei teljes év bérdinamikáját együttesen meghatározzák. Ilyen a munkaerőkínálat növekedése és az új belépők gyengülő alkupozíciója, a bizonyos szektorokban továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség, és az erősen forgalomérzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszint.
(Forrás: MTI)
