Áprilisban az építőipari termelés 7,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és munkanaphatással kiigazítva 7,3 százalékkal kisebb volt a márciusinál – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az év első négy hónapjában 3,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
Márciusban még 4,3 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva, és 11,5 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest.
Áprilisban az épületek építése 0,8 százalékkal, az egyéb építményeké 14,5 százalékkal esett vissza éves összevetésben. A három építőipari ágazat közül az épületek építésének termelése 6,2 százalékkal, az egyéb építmények építése 26,1 százalékkal lett kisebb. A speciális szaképítésben 7,8 százalékkal nőtt a termelés.
Az építőipari termelés áprilisi értéke 329,9 milliárd forint volt, aminél idén csak januárban volt kevesebb, alig haladta meg a decemberi érték 68 százalékát.
Az áprilisban megkötött új szerződések volumene 15,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 21,0 százalékkal, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 9,9 százalékkal volt alacsonyabb. Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállománya 12,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A magasépítési szerződések volumene 22,9 százalékkal a mélyépítési szerződéseké 6,7 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.
Némi csalódást váltott ki az építőipar áprilisi teljesítménye az MTI-nek nyilatkozó elemzők körében, de a rendelésállomány alapján és várhatóan bővülő források révén lassan felszálló ágba kerülhet az ágazat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy továbbra is hektikusan teljesít az építőipar. A változékony teljesítményben a járvány okozta bizonytalanság is szerepet kapott. Idén januárban és márciusban éves növekedést, a többi hónapban pedig csökkenést mutatott az ágazat teljesítménye.
Áprilisban az új szerződések volumene is csökkent, az ágazat következő időszakban várható teljesítménye szempontjából fontos teljes rendelésállomány azonban bővülést mutat. Hozzátette: az egyéb építményeknél a járvány magyarországi megjelenése óta csak nagyon lassú növekedés látható, de ez az alágazat lendületet kaphat az év második felében az uniós és állami forrásokon alapuló infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy áprilisban is folytatódott a volatilitás az építőipari termelésben, az iparág teljesítménye egyelőre oldalazásra kezd hasonlítani, jelentős havi kilengésekkel.
Az építőiparnak a nemzetközi ellátási láncok sérülése és az erős kereslet miatt a következő hónapoktól szembe kell néznie az alapanyagellátási és áremelkedési problémákkal anélkül, hogy a kivitelezési árak elszállnának. Az iparági konjunktúrát alapvetően megerősíteni látszik az erős kereslet, amiben szerepe van az államilag támogatott lakásfelújításnak, illetve a szerződésállományok alapján ismét élénkülni látszó, anticiklikus állami megrendeléseknek. Eközben a lakáshitel-kihelyezések továbbra is töretlenül emelkednek, elsősorban a külföldi befektetői kereslet csökkent, mind a lakó, mind az üzleti ingatlanok terén.
Az iparág kilátásai összességében kedvezőbbek, mint a tavalyi év közepén a karantén bevezetését követően. Egy friss felmérés szerint a vállalkozások 78 százaléka már munkaerőhiánnyal szembesül a megrendelések teljesítéséhez – hívta fel a figyelmet Horváth András.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is a várakozásoknál kedvezőtlenebbnek látja a friss építőipari adatot, és nehezen talál rá magyarázatot. A havi indexek az elmúlt időszakban össze-vissza alakultak – írta, és megjegyezte, hogy legfeljebb a hideg és csapadékos április mérsékelhette az építőipari termelést.
Hosszabb távon az építőipar teljesítménye növekedhet, tekintettel a rendelkezésre álló források magas szintjére- szögezte le Regős Gábor. Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a forrásbőség ne csak az árak emelkedését okozza, hanem a termelési volumen is bővülni tudjon. A következő hónapokban az éves alapú index jelentős növekedést mutathat, tekintettel a bázishatásokra – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
