Az idén áprilisban az ipari termelés volumene 3,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,7 százalékkal emelkedett, az előző hónaphoz képest pedig a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján 1,6 százalékkal csökkent – közölte az első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A termelés az év első négy hónapjában 4,9 százalékkal nagyobb volt, mint 2021 azonos időszakában.

A termelés bővüléséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, a legnagyobb súlyú járműgyártás ellenben visszaesett.

A másik két jelentős súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása egyaránt az ipari átlagot meghaladó mértékben nőtt – tájékoztatott a KSH.

A várakozásoknak megfelelően alakult az ipari termelés, de a kilátásokat egyelőre nehéz felmérni – írták az MTI-nek nyilatkozó elemzők az ipari termelés áprilisi adataira reagálva.

A Századvég makrogazdasági üzletág-vezetője szerint az adatokban már látszanak a háború hatásai, de azok még nem nehezítették meg nagyon a termelést. Regős Gábor úgy véli, hogy a járműgyártás főképp az Ukrajnából és Oroszországból érkező alapanyagok hiánya miatt teljesített viszonylag gyengén, bár az ellátási láncok szakadozása már a háború előtt is okozott nehézségeket. Az ipar a második negyedévben a gazdasági növekedést legfeljebb kismértékben húzhatja föl – tette hozzá.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint bizakodásra ad okot, hogy a járműgyártás rendelésállománya tartósan magas, a beruházásoknak köszönhetően a belföldi ipar teljesítménye elvált a németországitól.

A kilátásokat rontják az orosz-ukrán háború hatásai, a világszerte magas infláció, de a gazdasági fellendülés erősíti a keresletet, és a védelmi ipar is jelentős bevételeket hozhat Magyarországnak – írta a szakértő, aki éves szinten a termelés 5-6 százalékos emelkedésére számít.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szintén a járműipari kibocsátás bővülésében bízik, de másokhoz hasonlóan még rövidtávra is nehéznek tartja az előrejelzést. Főképp abban lát kockázatot, hogy az autóipari gyártók jelentős része a hagyományos meghajtású járművekre szakosodott, bár az újabb beruházások ellensúlyozhatják ezt. Nemzetközi szinten sok múlhat azon, hogy Kína mikor lesz újra a világgazdaság motorja.

A K&H vezető elemzője az adatok alapján felemásnak nevezte a magyar ipar helyzetét. Németh Dávid attól tart, hogy a gépjárművek drágulásával együtt a kereslet is csökken, ráadásul ellátási zavarok is fenyegetik a járműipart.

Az ország mind nyersanyagokból, mind energiából behozatalra szorul, és ezt a forint gyengülése miatt egyre drágábban lehet fedezni – tette hozzá.

(Forrás: MTI, fotó: Varga György)