A 2017. évi költségvetési törvényjavaslatot április 26-án nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek, hogy azt legkésőbb a tavaszi ülésszak utolsó napján el lehessen fogadni – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján közzétett tájékoztatóból.

A 2017. évi költségvetés tervezése a foglalkoztatás növelésére, a stabilitásra, az államadósság csökkenő pályán tartására épül.

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges feltételekről és az érvényesítendő követelményekről címet viselő dokumentum szerint a fejezetgazdák április 1-ig küldik meg költségvetési tervüket a tárca részére. Az egyeztetések után tárgyalja a kormány a törvényjavaslatot, amelyet április 26-án benyújt az Országgyűlésnek, a fejezeti kötetet pedig május 6-án terjeszti be.

Az Európai Bizottság részére a kormány áprilisban nyújtja be Magyarország konvergenciaprogramját, melynek kidolgozása a költségvetési tervezéssel összhangban zajlik.

A 2017. évi támogatási előirányzatoknak a 2016. évi eredeti előirányzatból kiindulva tartalmazniuk kell az egyszeri feladatok miatti és egyéb báziscsökkentést, a már ismert intézmény-, illetve feladatátadás-átvételekből származó nullszaldós előirányzat-változásokat. A központi hivatalok és háttérintézmények racionalizálása miatti módosulásokat a végleges kormányzati döntések ismeretében a tervezés menetében folyamatosan építik be a végleges elképzelésekbe.

A tárca dokumentumában kitérnek arra is, hogy a bevételekre vonatkozóan a fejezetgazdáknak saját hatáskörben kell javaslatot tenniük, és a bevételi előirányzatokat a lehető legreálisabban kell megtervezni.

Az NGM anyaga szerint a pénzügyi tervezőmunka előfeltételeit képező, a feladatokból, szervezetrendszerből adódó kötelezettségeket úgy kell meghatározni, hogy a költségek finanszírozhatók legyenek. Az optimális működés kialakítása céljából a hatályos jogszabályok áttekintésével felül kell vizsgálni mind a szervezeti, mind a feladatellátás módjait.

A költségvetésből finanszírozott közfeladatok eredményét is be kell mutatni, így a fejezetgazdáknak a fejezeti indokolásba bele kell írni, hogy a költségvetésből biztosított közpénzből milyen változásokat terveznek a közfeladatok ellátásában, milyen célokat kívánnak teljesíteni, milyen eredményeket kívánnak elérni, s mindez hogyan befolyásolja az államtól kapott szolgáltatások minőségét, mennyiségét.

Ennek érdekében a célokat, a terveket lehetőség szerint számszerűen is rögzíteni kell, feladat- és teljesítménymutatók, hatékonysági, eredményességi mutatók, célkitűzések bemutatásával, a múltbéli hasonló adatokkal való összevetésben.

A fejezetek irányítását ellátó szerveknek az általános elveken túl a költségvetési javaslatot a fejezetek közötti “nullszaldós” átcsoportosításoknak megfelelően kell összeállítani és megküldeni a korrekció alapját képező megállapodással/dokumentummal együtt. Egyúttal előírás, hogy a  költségvetési szerv személyi juttatások előirányzata az intézmény költségvetésének egyéb kiemelt előirányzatai terhére nem növelhető.

A feladatokhoz létszám csak akkor tervezhető, ha legalább a munkaköri csoportra kivetített átlag szerinti személyi juttatások előirányzat és járulékai rendelkezésre állnak. Létszámot a személyi juttatások előirányzat nélkül nem lehet tervezni, az ilyen létszám-előirányzatot törölni kell.

A főszabály szerint a 2014-2020 közötti programozási időszakban az európai uniós programokat lebonyolító intézményrendszer létszámát a 2014-2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 2013. évi kormányhatározattal összhangban kell megtervezni. A létszám az év közben belépett fejlesztésekkel és azok szintre hozásával növelhető.

A központi hivatalok és háttérintézmények racionalizálásához kapcsolódóan az átvevő/jogutód szerveknél a kormány döntésének megfelelő változással kell számolni a tervezés menetében. A feladatok több helyre kerülése esetén a feladathoz kapcsolódó létszámváltozást a megállapodásokban foglaltak szerint kell kezelni.

A személyi juttatások tervezése során, a tervezés első szakaszában változatlan mértékű illetményalappal/alapilletménnyel és a közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni. A személyi juttatás előirányzat illetményfejlesztés címen – kivéve jogszabály eltérő rendelkezése esetén – nem növelhető.

A személyi juttatásokat úgy kell megtervezni, hogy az fedezetet nyújtson a törvény szerinti kifizetésekre azzal, hogy a rendvédelmi életpálya következő lépcsőjéhez kapcsolódó többletjuttatást a céltartalék során tervezik meg. (MTI)