Hiába született megállapodás róla, a felkelőknek és a civileknek egyelőre még nincs lehetőségük, hogy elhagyják az ostrom alatt álló Aleppó keleti részét. A szíriai városban zajló harcok álltak az Európai Parlament szerdai plenáris vitájának középpontjában, ahol a képviselők „földi pokolnak” nevezték a helyzetet és a humanitárius segélyek azonnali beengedését kérték Aleppóba.

Az aleppói harcokat és az egyre mélyülő humanitárius válságot állították az EP-képviselők a szerdai plenáris vita középpontjába, ahol Jean-Claude Juncker rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet. „Mészárlásokról és összeomlott épületek alá szorult gyerekekről kapunk jelentéseket” – mondta az Európai Bizottság elnöke, aki a civilek azonnali kimenekítését sürgette Aleppóból.

Manfred Weber (néppárti, német) hangsúlyozta, hogy a prioritás most az, hogy a humanitárius segélyek eljussanak az emberekhez: „Egyértelmű, hogy Európának tennie kell valamit, és abban is fejlődnünk kell, hogy hogyan fogadjuk be a menekülteket itt Európában”.

Ska Keller (zöldpárti, német) azt kérdezte az EP-képviselőktől: „Hol van az áttelepítésre vonatkozó terv, amelyre sürgősen szükség van, hogy kimentsük az embereket ebből a borzasztó helyzetből?”. Az EP-képviselő kritizálta az EU-s országokat, mondván: „Az egyetlen dolog, amiben a tagállamok között egyetértés van az az, hogy mindent megtegyenek, hogy a migránsok és menekültek kívül maradjanak”.

Anna Fotyga (konzervatív-reformer, lengyel) elmondta: „Az emberiség elleni bűntett zajlik a szemünk előtt, biztosra kell vennünk, hogy senki nem marad büntetlenül, a rangtól, vagy a nemzetiségtől függetlenül”. Takis Hadjigeorgiou (baloldali, ciprusi) kijelentette: „Mindannyian osztozunk e borzasztó szíriai halálgyár súlyos felelősségében”.

Gianni Pittella (szocialista, olasz) azonnali megoldást kért a humanitárius válság kezelésére és elmondta, hogy a parlament Szíriával kapcsolatos álláspontja egyértelmű: a november 24-én elfogadott állásfoglalásukban az EP-képviselők a bombázások azonnali leállítását és a civilek védelmét kérték. A parlament arra kérte a harcokban érintett feleket, hogy engedjék, hogy a humanitárius segélyek eljussanak az emberekhez.

A parlament novemberben a nemzetközi jogot megsértő felek bíróság elé állítását is kérte, ami a szerdai plenáris ülésen is szóba került. Guy Verhofstadt (liberális, belga) azt a kérdést tette fel a Tanácsot képviselő Ivan Korčok felé: „Mit fognak tenni ezen a téren? Elítélik a helyzetet, mi mind elítéljük ami történik, de önöknek van hatalma ahhoz, hogy valóban tegyenek is valamit”. Ahhoz, hogy megállítsák az „emberiség összeomlását”, az EP-képviselő szerint három dolgot kell tenni Szíriában: el kell rendelni a tűzszünetet, be kell engedni a humanitárius segélyeket Aleppó keleti részére, és megbeszéléseket kell tartani egy politikai megoldás érdekében.

Számos EP-képviselő, köztük Gianni Pitella is elítélte Oroszország szíriai háborúban vállalt szerepét. Manfred Weber elmondta: „Az aleppói helyzet csak azért fajulhatott idáig, mert orosz bombák és katonák is részt vesznek a háborúban. Putyinnak vér tapad a kezéhez és az EU-nak egyértelművé kell tennie, hogy a békülés nem opció”.

Matteo Salvini (ENF, olasz) ezzel ellentétben arra kérte a képviselőket, hogy a szélsőségesekre és az Iszlám Államra koncentráljanak, ne pedig Oroszországra: „Azt gondolják, hogy Putyin tehet mindenről, és nem vesznek tudomást a szélsőségesekről”.

David Coburn (EFDD, brit) szerint a közel-keleti instabil helyzet a nyugati világ hibája: „Azért történik minden, mert a Nyugat aláásta az arab diktátorok hatalmát. Az igazi ellenség nem az olyanok, mint Aszad, hanem a fundamentalista teokrácia”.