Sokat kell még dolgoznia a befektetési szektornak azon, hogy a magyar befektetők felismerjék a részvények hasznosságát és jelentőségét – hangzott el a Portfolio által harmadszor megrendezett Befektetés 2016 című konferenciáján. A globális kötvény- és részvénypiac stabil, marginális esély van a recesszióra: érdemes tehát diverzifikálni, új elemekkel bővíteni befektetéseinket.
Az USA a növekedés motorja
Néhány hónappal ezelőtt a globális gazdasági kép igen baljóslóan festett: Kína mélyrepülésben volt, az USA recesszió felé haladt, zuhantak a nyersanyagárak, ma azonban a helyzet több optimizmusra adhat okot. A lapos GDP görbék azt mutatják, hogy a növekedés lassú ugyan, de stabil, és nincs jele recessziónak – mondta Adam Lessing, a Fidelity Worldwide Investment igazgatója. A javulást elsősorban az USA aggresszív növekedési politikája hajtja, aminek köszönhetően a fogyasztói bizalom erősödik, a foglalkoztatottság pedig bővül (igaz, még mindig ipari recesszió van). Ma a piacok alakulását leginkább a ZIRP (zero interest-rate policy – zéro kamat politika) befolyásolja, ami kedvez a kötvénykibocsátásoknak és így könnyű forrásokhoz jutni. Általánosságban kijelenthető, hogy a részvények megtérülése – globális távlatban – jobb, mint az olcsó vállalati kötvényeké. A ZIRP az államkötvények árát is lefelé tolja, aminek azonban van egy minimális határértéke. Az elmúlt években a Federal Reserve System (Fed) politikájának és a többi fejlett országban uralkodó deflációnak köszönhetően az amerikai dollár és más országok valutája (például az euró) között tágult a különbség, jelenleg úgy tűnik azonban, hogy az erős dollárnak vége és korrekció várható.
Adam Lessing a vállalati eredményekben látja a fő kockázatot, amelyek gyakran nem támasztják alá a magas árakat, egyelőre azonban a lapos aggregált görbék elfedik az országok, régiók, iparágak és vállalatok közötti divergenciát. A klasszikus befektetői dilemma (növekedés- vagy értékorientáció) az elmúlt években a növekedés javára látszott billenni, fontos azonban, hogy a papírok értékelésekor a lehető legpontosabban próbáljuk megérteni, hogy milyen érték van mögöttük és azért mennyi pénzt érdemes kifizetni. A szakértő példaként a Walt Disney-részvényeket hozza föl, melyek mögött rendkívül stabil, diverzifikált tevékenység van, aminek értéke, jelentősége jóval meghaladja a nemrég megvásárolt Star Wars brand által keltett hullámokat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentése (és a várható továbbiak) rendkívül jó környezetet biztosítanak a kötvényeknek – hangsúlyozta Franz-Josef Loerch, a JP Morgan Asset Management portfólió-menedzsere. A Fed kitűnően teljesít, a foglalkoztatás a természetes munkanélküliségi szinthez közelít, márpedig a történelem azt mutatja, hogy ha ezt eléri, jó pár évig nem várható recesszió. Az USA nemrég kamatot emelt, idén még egy vagy két emelés várható, ami nem jelenti az 5–10 éves kötvényhozamok emelkedését, sokkal inkább az ellaposodását. Az amerikai inflációs ráta igen nagy kilengéseket mutat, ez a jövőben – az inflációs várakozásokkal együtt – mérséklődni fog.
Az Európai Unióban a vállalati hitelezés pozitív, várhatóan évente átlagosan 1,5 százalékot fog növekedni a jövőben az európai gazdaság. Az eurozónában az infláció folyamatosan csökken és elmarad az Európai Központi Bank (EKB) céljaitól. A fejlett országok állampapírjainak hozama rendkívül alacsony, ami a periféria-országokra (köztük Magyarországra) tereli a figyelmet, ahol a hozamok jóval magasabbak.
A kínai lassulás oka, hogy az ország rendkívül nagy átalakuláson megy keresztül: a hangsúly a termelésről a fogyasztásra kerül. Az átalakulás igen sok érdeket sért, ezért lassú és fájdalmas folyamat. Ugyan jelenleg a legnagyobb globális kockázatot a kínai lassulás jelenti, az ázsiai országnak óriási tartalékai vannak, ráadásul a tavalyi évben 6,5 százalékos növekedést értek el, ami még mindig jó teljesítmény.
Franz-Josef Loerch öt kötvénytípusra hívta föl a figyelmet, amelyeket érdemes figyelemmel kísérni, mert jó befektetések lehetnek. Az első csoportot az energetikai vállalatoktól megtisztított, magas hozamú amerikai vállalati kötvények alkotják, amelyek az ipari recesszió és a zuhanó energiaárak miatt viszonylag olcsók, azonban a fogyasztás és megtakarítások növekedése, az adócsökkentések, a kis csődráta és a csökkenő üzemi költségek igen vonzóvá teszik őket. A második ajánlás a perifériás európai országok államkötvényei, amelyek árai jelenleg alacsonyabbak, mint a magországokéi, de ez a különbség a jövőben jelentősen csökkenhet (például Magyarország vagy Olaszország esetében). Pozitív fundamentális képet festenek az európai magas hozamú vállalati kötvények is, amelyek ugyan nem ígérnek akkora hozamot, mint az amerikaiak, de megfontolásra érdemesek. A negyedik és ötödik kategóriába az európai nagybankok és az amerikai hosszú lejáratú kötvények tartoznak, amelyek esetében szintén javulás várható.
A portfóliók volatilitásának csökkentése
Historikus adatok alapján empirikusan bizonyítható, hogy hosszú távon a részvények kiemelkedő megtérülést biztosíthatnak – hangsúlyozta Corrado Gaudenzi, az Eurizon Capital kvantitatív kutatási vezetője. A nyugati típusú gazdaságokban a részvény a legjobb eszközosztály, 4–5 százalékos reálhozammal. A probléma, hogy ez csak 100 éves időtávban jelenthető ki, rövidebb távon – a rossz be- vagy kiszállások miatt – akár 50 százalékot meghaladó veszteségek is realizálhatók. Ha jókor szállunk be, gyakran akkor is 15–20 évet kell várni a kellő megtérülésre. Ez az ügyfelek jelentős része számára elfogadhatatlan, de szerencsére bizonyos technikákkal csökkenthetők a kockázatok: az Eurizon három fő technikát használ erre.
Az első és legtriviálisabb módszer a diverzifikáció, azaz a különböző típusú részvények számának növelése a portfólióban. A csomag elemszámának meghatározása egy optimalizációs feladat, amelyben azt az ideális darabszámot keressük, amely a legnagyobb mértékben csökkenti a volatilitást, elfogadható költség és portfólió-aktivitás mellett. Empirikus elemzések alapján ez 120 papír körül mozog.
A második módszer a fenntartható osztalék módszer, melynek alapvetései, hogy az osztalékfizető vállalatok papírjainak árfolyama kevésbé volatilis és a következő évek osztalékfizetési kockázata becsülhető az elmúlt éves teljesítménnyel. Előbbi historikus adatokkal bizonyítható: az osztalékfizető papírok máshogy viselkednek, kevésbé reagálnak a piaci sokkokra. Utóbbi becsléséhez az adott társaság éves beszámolóit kell jó számviteli kompetenciával átvilágítani, különösen nagy jelentőséget tulajdonítva a manipulációra kevesebb teret engedő cash-flow kimutatásra. A vizsgálatok tanulsága, hogy a megvizsgált 1000 osztalékpapírból azok, amelyek nagyobb mennyiségű szabadon felhasználható pénzáramot termelnek, átlagosan 10 százalékkal növelik a következő években osztalékukat és így a társaság értéke is masszívan növekedni fog.
A harmadik módszer feltatálója a Nobel-díjas Robert J. Shiller, aki felismerte, hogy az éves nyereség és árfolyam arány vizsgálata félrevezető, mert a ciklikus hatások túlságosan torzítják az eredményeket. A megoldás, hogy az éves nyereségeket az adott ciklussal kell súlyozni és így a vállalat értékelése jóval pontosabbá válik. A módszer sok elemzést igényel, de rendkívül hasznos a portfólió volatilitásának csökkentésében.
Változások a magyar részvénypiacon
Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója szerint a befektetési alapok piaca igen sokat változott az elmúlt 7–8 évben hazánkban. Míg 2007-ben a pénzpiaci, ingatlan, és garantált alapok hasították ki a legjelentősebb hányadot az összes befektetésből, ma a legfajsúlyosabbak: a kötvény, a vegyes és továbbra is a pénzpiaci alapok. Bár a vegyes alapok nagyobb szakmai teret engednek az alapkezelőknek, az igazán kívánatos részvény alapok igen kis hányadban képviseltetik magukat, ráadásul csökkentek az elmúlt években. Ugyan a jegybanki alapkamat csökkenése állománynövekedést okoz, és látható a pénzpiaci és kötvény alapok felcserélhetősége, az előbbiek még mindig túlsúlyban vannak. A részvények száműzésének alapvetően a válság, az USA leminősítése és a görög csőd az oka. A válság óta a befektetési alapok piacán komoly mennyiség- és forgalombeli növekedés figyelhető meg, a minőségi bővülés azonban egyelőre csekélynek mutatkozik. Pozitívumok, hogy a teljes spektrum tekintetében javult a diverzifikáció, megjelentek új portfólióelemek, van tere az újdonságoknak, azonban a részvények arányában és a hosszútávú tervezés tekintetében rengeteget kell még fejlődni.
Az osztrák tulajdonost decemberben kivásárló MNB idén év elején fogadta el a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) fejlesztését célzó 5 éves tervet – mondta Végh Richárd, a társaság vezérigazgatója. Általánosságban elmondható, hogy egy ország tőzsdéje tükröt tart az adott ország gazdasága elé, azaz a növekvő gazdaság és erős tőkepiac feltételei egymásnak. Az elmúlt évek adatai alapján a BÉT növekedésében és sérülékenységének javításában előkelő helyen végeztünk az Európai Unióban, a reálgazdasági növekedés azonban jóval nagyobb fejlődést is lehetővé tenne. A tőzsdei kapitalizáció és a GDP aránya hazánkban jelenleg 15 százalék, amivel jócskán le vagyunk maradva, a következő években ezt 30 százalékra kellene feltornászni. Ez árfolyam-növekedéssel és új tőzsdei bevezetésekkel (IPO – Initial Public Offering) érhető el. Utóbbi a közelmúltban globálisan is kezd magára találni, a nemzetközi fejlesztési gyakorlatok jól átültethetők lehetnek a BÉT-re. Befektetői oldalon óriási tartalékok vannak. Napjainkban a lakossági megtakarítások 1,7 százalékát teszik ki a részvények (ebben a külföldi részvények is benne vannak), ami brutálisan alacsony az unióban, így jelentős javulnia kell.
Jelenleg a BÉT-en forgó részvények közül a külföldi befektetők 64 százalékot, a háztartások 7 százalékot, az államháztartás pedig 14 százalékot tart. A napi forgalomban a külföld és a lakosság felelős a legnagyobb volumenért. A BÉT forgási sebessége igen jó, ezt az eredményt azonban torzítja a négy blue chip, amelyek likviditása messze meghaladja a többi papírét.
A BÉT fejlesztésére a vállalatok finanszírozása miatt van a legnagyobb szükség. Jelenleg a vállalatok nagy része kedvezményes forrásokból (uniós támogatások, kedvezményes hitelek stb.) finanszírozza magát, ez azonban 2019–2020 után már nem áll majd rendelkezésre, ezért a szereplőknek a piaci hitelekhez kell majd fordulniuk. A BÉT-nek az lesz a feladata, hogy versenyképes finanszírozási alternatívát nyújtson ezeknek a vállalatoknak. A tőkepiac fejlesztése ráadásul hazánkban különösen megérheti, mert elmaradottabb a hitelpiacnál és akár 0,2-0,3 százalékos reálnövekedéssel is hozzájárulhat a magyar gazdaság bővüléséhez. Az 5 éves fejlesztés a következő alappillérekre épül: az IPO-k számának és minőségének növelése, a befektetői bázis növelése, a piacszerkezet megújítása, a kormányzat támogatása, végül a kötvény és derivatív piac megteremtése. Lényeges tervek, hogy középtávon létrejöhet egy kkv-piac, majd ezt követően egy zártkörű tőkebevonási platform startup vállalkozásoknak, továbbá egy tőzsdei „előszoba”, amelyben a BÉT vállalja a scoringot és a minőségbiztosítást. A társaság a következő években rendkívüli erőforrásokat áldoz majd a befektetői bizalom fejlesztésére, a monitoring eszközök szélesítésére, az oktatási tevékenységre és a roadshowk szervezésére. A tőzsdei társaságok terjedése hozzájárul majd a magyar gazdaság kifehérítéséhez, ami a kormányzat és az ország érdekeivel egyaránt megegyezik.
Hortay Olivér
