A korábbi 50-ről 100 százalékra emelte a kormány az uniós támogatások esetében a nyertes pályázóknak kifizethető előleg maximális mértékét. A lazítás szélesebb kört érinthet, mint elsőre látszott.
Alapesetben a nyertes pályázók 50 százalék előlegre tarthatnak igényt a támogatási szerződés aláírását követően. A plafon legfeljebb egymilliárd forint lehet természetes személy, mikro-, kis-, középvállalkozás, civilszervezet, egyházi jogi személy, nonprofit gazdasági társaság esetében – írja a Világgazdaság. Ennél többet, 75 százalékot ér, ha kutatás-fejlesztésről van szó.
Száz százalékra jogosultak a költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, állami cégek, helyi önkormányzatok, köztestületek, ha számláikat a kincstárnál vezetik, vagy az uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére a kincstárnál külön fizetési számlával rendelkeznek, vagy ha 500 millió forintnál kisebb a támogatás összege. A határok azonban nincsenek kőbe vésve, a rendelet alapján bármely nyertes kérhet 50 százaléknál magasabb előleget, ha likviditási tervvel alá tudja támasztani a magasabb előlegigényt.
Az előleget vissza kell azonban fizetni, ha bebizonyosodik, hogy a támogatást nem rendeltetésszerűen használták, vagy ha egy éven belül nem nyújtanak be igénylést időközi kifizetésre, tehát nincs jele annak, hogy érdemi munka folyna. Ha valaki nem fizeti vissza a megszabott határidőre a jogtalanul felvett előleget, s nem is hajtható be tőle, a kedvezményezett, de még többségi tulajdonosa adószámának törlését is kezdeményezik – írta az újság.
