Újító mezőgazdasági megoldásokat, köztük drónok alkalmazását, a precíziós gazdálkodást és a mágneses permetezést mutatták be fejlesztő és forgalmazó cégek a szerdán Dunaföldváron első alkalommal rendezett Agro Inno Show-n.
A dunaföldvári Pannonia Ethanol Zrt. szakmai rendezvényén a világ jelentős növényvédőszer-gyártói – az amerikai Dupont, a Dow Agrosciences –, illetve az öntözéstechnológia terén meghatározó, izraeli Netafim mellett hazai cégek, köztük a dróntechnológiát alkalmazó startup, az Agridron Kft. is felvonult.
Az Agridron tulajdonosa, Bűdi Károly a precíziós tápanyag-gazdálkodás tervezésének a cég által kifejlesztett módját ismertette, amelyhez pilóta nélküli légi járművet használnak. A drón segít feltérképezni a növényállományon belüli eltéréseket, ezután lehet változtatni a már vegetációs időszakban kijuttatott tápanyagon; a cégtulajdonos szerint három év alatt kukoricatermesztésben 0,3–0,5 tonnás hozamnövekedést értek el.
Olyan változás előtt áll a mezőgazdaság, amely a hibridek megjelenéséhez hasonlítható – mondta Hadászi László, a precíziós gazdálkodásban Magyarországon piacvezető KITE Zrt. fejlesztési igazgatója. A precíziós gazdálkodás a mezőgazdasági gépek automatizált működését, az üzemszervezés fejlesztését jelenti. Az automatizált kormányzás, táblavégi fordulás, dózisvezérlés alkalmazásait sokan már Magyarországon is rutinszerűen használják – mondta, hozzátéve, hogy a precíziós gazdálkodással 15–20 százalékos megtakarítást lehet elérni az input anyagokon, és akár 30 százalékkal kevesebb gázolaj fogy a mezőgazdasági munkáknál.
Gary Wickham, az ír Agricultural Magnetics vezérigazgatója a cég által kifejlesztett mágneses permetezés technológiáját ismertette; a MagGrow elnevezésű módszer kidolgozásánál abból indultak ki, hogy a hagyományos permetezésnél a vegyszerek 25–35 százaléka jut a növényre, 65–75 százaléka a földre kerül, és hulladékként kárba vész. A cég által kifejlesztett magnetikus permetezők alkalmazásával 25 százalékkal csökkenhet a kijuttatandó növényvédőszerek mennyisége, az eljárás jelentősen növeli a vegyszer tapadó képességét. A cégvezető megjegyezte: a klímaváltozás miatt változatlan technológia mellett 2030-ra átlagosan 10 százalékos hozamcsökkenésre lehet számítani a növényi kultúrákban.
Árendás Edit, a Pannonia Ethanol Zrt. takarmányértékesítési vezetője előadásában arról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság szójaigénye 900 ezer tonna, az ország ugyanakkor mintegy 70 ezer tonnát állít elő. A hiányzó fehérjemennyiséget pótolni kell, amelyre alkalmas az etanolgyártás mellékterméke, a kukoricatörköly, a DDGS. A hazai állattenyésztés évente 300–350 ezer tonna DDGS felvételére alkalmas, a dunaföldvári cég ezt a mennyiséget képes lefedni.
MTI
