A szokatlanul meleg időjárás jót tesz a háztartásoknak az alacsonyabb fűtésszámlák miatt, azonban a mezőgazdaság szereplői számára napról napra több veszélyt rejt magában. Ha ugyanis több hétig még maradna januárban az évszakhoz képest kimagaslóan meleg időjárás, az megváltoztatná a növények normális életritmusát – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A médiában példaként bemutatott rügyfakadások egyelőre még csak bizonyos jelző növényeket érintenek, meghatározott kedvező ökológiájú térségekben. A legtöbb gyümölcs- és szőlőültetvényben még tart a mélynyugalmi állapot, ami egyelőre még védelmet nyújt a növények számára. A hétvégére várható lehűlés segítheti azt a folyamatot, hogy a növények visszataláljanak a normális életciklusukhoz. Az igazi veszélyt azt jelentheti, ha rövid idő alatt nagy hőingadozások következnek be, ami nagyobb károkat okozhat.
A melegrekordokat hozó január eleji időjárás a legtöbb növényre még nincs negatív hatással, hiszen a természet ilyenkor javában „alszik”, a szőlő és a gyümölcsök is úgynevezett mélynyugalmi fázisban vannak. Bár a napokban egyes esetekben – helyi jelleggel és főként dísznövényeknél – rügyezés tapasztalható, általánosságban elmondható, hogy a növénykultúrákat többnyire még nem zökkentette ki a mélynyugalmi állapotukból a meleg idő, az csak bizonyos mikroklímáknál, egy-egy melegebb területen és meghatározott talajszerkezet esetében tapasztalható.
Alapvető biológiai tény, hogy a növények a december-januári mélynyugalmi szakaszban a legellenállóbbak. Ilyenkor a nagy meleg és a nagy hideg is csak nagyon ritkán, különleges egyéb feltételek beteljesülése mellett tesz kárt bennük. Gyakorlatilag az átmeneti, néhány napos erősebb felmelegedés sem indítja meg az élettevékenységüket. Amennyiben a meleg időszakot kemény fagyok követik, az veszélyeztetheti az őszi vetésű szántóföldi növényeket is. Különösen az őszi káposztarepce fiatal hajtásait érhetik komoly károk.
A természet rendje szerint február elején, közepén váltanak át a növények az úgynevezett kényszernyugalmi szakaszba, melyet követően a felmelegedés hatására elindul a nedvkeringésük, illetve megduzzadnak a rügyek. A növények abban a fázisban és azt követően válnak érzékenyebbé, különös tekintettel a tavaszi fagyokra.
Az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a növényvédelem, mivel téli meleg hatására egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó, melyek a téli hideg hiányában gond nélkül túlélnek, és a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezdenek. Erre a gazdáknak az idei évben is fokozottan kell majd figyelniük – zárul a NAK közleménye.
Képünk illusztráció.
