Nem változott a relatív áfabevétel-kiesés mértéke 2012 és 2013 között az EU-ban, Magyarország – átlag feletti szinttel – pontosan követte az uniós a trendet.
Az Európai Unóban a teljes 2013. évi áfabevétel-kiesés az Európai Bizottság friss elemzése szerint 168 milliárd euróra becsülhető. Ez a teljes áfakötelezettség („VAT Total Tax Liability”, VTTL) 15,2 százaléka. A VTTL-t a nemzeti számlák adatai alapján becsülik meg; az EU-26-ban (Horvátország és Ciprus nélkül, ezekben a tagállamokban a nemzeti számlák statisztikai rendszere még nem érte el a megfelelő szintet) a nagysága tavaly 1101,5 milliárd euró volt, 1,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tényleges áfabevétel nagyjából hasonló mértékben, 1,1 százalékkal, 933,8 milliárd euróra nőtt, így az áfabevétel-kiesés (VAT Gap) – bár abszolút mértéke 2,8 milliárd euróval, 167,7 milliárd euróra emelkedett – a VTTL-hez viszonyított arányát tekintve változatlan szinten, 15,2 százalékon maradt.
Az áfabevétel-kiesés relatív mutatója az adóbehajtás hatékonyságának egyik mérőszáma. Azt mutatja, hogy a fogyasztás alapján számítható összes kötelezettség mekkora hányadát nem sikerül beszedni adóelkerülés, adócsalás, fizetésképtelenség vagy helytelen számítás miatt. Az adat rendkívül nagy eltéréseket mutat az Európai Unióban: Finnországban, Hollandiában és Svédországban 4 százalék, míg Romániában meghaladja a 41 százalékot.
Az unió nagy gazdaságai közül a leggyengébb Olaszország mutatója, ahol a 2013-as „VAT Gap” 33,6 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy Olaszországban a tényleges áfakötezetettségnek több mint egyharmadát nem sikerül beszedni: ez 47,5 milliárd eurós bevételkiesést jelent, ami – az abszolút számokat tekintve – uniós rekord. (Németországban az abszolút kiesés 24,8 milliárd euró, ez azonban a VTTL-nek „csupán” 11,2 százaléka. ) A relatív mutató az Olaszországinál is rosszabb (Románián kívül) Litvániában, Szlovákiában és Görögországban; az élmezőnyben a dobogósokat Luxemburg, Szlovénia, Franciaország, Portugália és Dánia követi.
Az alábbi táblázat a relatív (tehát a teljes áfakötelezettséghez viszonyított) áfabevétel-kiesés alakulását mutatja (százalékban kifejezve).
Mi a helyzet Magyarországon?
A relatív áfabevételkiesés 2013-ban – csakúgy, mint 2012-ben – 24 százalékos volt, miután a VTTL és a tényleges áfabevétel nagyjából egyforma ütemben változott: forintban számítva ez előbbi 3, az utóbbi 2,6 százalékkal nőtt, euróban számítva ugyanakkor mindkettő stagnált.
A 24 százalékos mutató az unióban (vagyis a szóban forgó 26 tagállamban) a kilencedik legmagasabb; a már említetteken túl Lettország, Lengyelország és Málta áfabeszedési hatékonysága rosszabb, mint Magyarországé.
Figyelembe véve, hogy a (tényleges) áfabevétel Magyarországon meghaladja a GDP 9 százalékát (az uniós átlag 7 százalék), a 24 százalékos kiesés GDP-arányosan több mint 2 százalékot jelent. Adódik a (szigorúen elméleti) következtetés: a németországi hatékonyságot elérve – és minden mást változatlannak tételezve – a költségvetés egyenlege automatikusan legalább 1 százalékponttal javulna…
Uniós prioritás
Az áfabevétel-kiesés csökkentése az Európai Bizottság egyik fő prioritása. Mint azt Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyekért, valamint az adókért és a vámokért felelős biztos is hangsúlyozta, az tagállamoknak mindent el kell követniük az adóelkerülés és az adócsalás csökkentése érdekében.
Ezt a célt szolgálta a 2011 decemberében elindított „áfa reform”, amelynek keretében – többek között – egy „gyorsreagálású mechanizmus” segíti a nagy volumenű csalások felgöngyölítését. Hasonló célt szolgál a nemzeti adórendszerek egyszerűsítése, az elektronikus szolgáltatások bővítése is.
„A szakpolitikai rés”
A „szakpolitikai rés” („Policy Gap”) azt mutatja meg, mennyivel lenne nagyobb az áfabevétel, ha a tagállamok nem alkalmaznának kedvezményes kulcsokat, illetve nem engednék, hogy bizonyos termékek, illetve szolgáltatások mentességet élvezzenek. A relatív szakpolitikai rést tehát úgy számítjuk ki, hogy az „ideális” áfakötelezettségből, amely akkor keletkezne, ha minden termékre, illetve szolgáltatásra ugyanazt az általános áfakulcsot alkalmaznák, kivonjuk a VTTL-t, és a különbséget osztjuk az „ideális” áfakötelezettséggel.
A szakpolitikai rés a tagállamok többségében magasabb, mint a „VAT Gap”: a legalacsonyabb Szlovákiában és Bulgáriában (27 százalék), a legmagasabb Spanyolországban és Belgiumban (54 százalék). Az uniós átlag 42, az uniós medián 43 százalékos; Magyarország mutatója 36,2 százalék.
