Adózás 2017: a legfontosabb változások

Az új adócsomaggal érkező legfontosabb változásokat a Mazars szakértői foglalták össze.

A módosítások közül kiemelkedő jelentőségű a személyi jövedelemadózás bevallási rendjének reformja az eSZJA bevezetésével, valamint a társasági adó kedvezmények újabb sora a startup vállalkozásokra, az energiahatékonysági célokat szolgáló eszköz beruházásra valamint a vendéglátóhelyen történő élőzenei szolgáltatásra vonatkozóan – olvasható a Mazars legfrissebb adóhírlevelében. Érdekesség, hogy a határon átnyúló ellenőrzést megkönnyítő a jövőben közölni kell majd az Európai Bizottsággal valamennyi kiadott feltételes adómegállapítási és szokásos piaci ármegállapítási határozatok tartalmát is.

Személyi jövedelemadó (szja)

Eljárási szabályok

• 2017-től megszűnik az egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat választásának lehetősége, helyette azonban bevezetésre kerül az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet (eSZJA). Az adóbevallási tervezet ügyfélkapun keresztül, postai úton, e-mailben vagy sms-ben is igényelhető, 2017. március 15-ig.
• Az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet esetében nem veszíti el a magánszemély az adóról való rendelkezési jogát. A nyilatkozatra az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok birtokában ajánlatot tesz.
• Jövőre megnyílik a lehetőség a magánszemélyek számára az adókötelezettségek internetes felületen keresztül történő, bankkártyás kiegyenlítésére.
• Az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezetben lehetőség nyílik az éves EHO összegének bevallására is.

Egyéb módosítások

• Jelentős változás a 2017-es évtől kezdődően, hogy már párhuzamosan igénybe vehető az első házasok kezdeménye és a családi kedvezmény. Míg az eddigiekben az első házasok kedvezményének megszűnését eredményezte a 24 hónapos jogosultsági időszak során történt családalapítás, ezt követően az ifjú párt megillető kedvezmény a teljes, két éves időszak során jár. A módosítás hatálya visszamenőleges, így a kedvezmény figyelembe vehető a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is, azaz a 2015. évre benyújtott bevallások elévülési időn belül önellenőrzéssel módosíthatóak.
• A béren kívüli-, illetve egyes meghatározott juttatások esetében az adóalap kiszámítása során alkalmazott 1,19-es szorzó a jövő évtől 1,18-ra mérséklődik.
• Az öt éves tartós befektetési szerződések esetében a hatályos szabály szerint vagy a teljes összeget ismételten le kellett kötni, vagy fel kellett venni. A módosítás értelmében megszűnik a részkivétel tilalma, az újra lekötött összegnek azonban el kell érnie a 25.000 forintot.
• A saját személygépkocsi hivatali célú használata után elszámolható általános normaköltség 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-től.

Szociális hozzájárulási adó (szocho)

A módosítás értelmében nem tartozik a kifizetőt terhelő adó alapjába az olyan időszakra kifizetett jövedelem, amikor a juttatás címzettje nem volt biztosított. Szintén nem szocho köteles az a jövedelem, melyet olyan személynek juttatnak, aki harmadik államban biztosított (és biztosítását igazolja), valamint ezzel az országgal Magyarországnak van szociális biztonsági egyezménye.

Egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség (eho)

• A módosítás egységesíti az eho kulcsokat, a jövőben kizárólag 14 vagy 27 százalékos kulcsokkal számolhatunk.
• A javaslat alapján megszűnik a kamatjövedelmet (és ennek részeként a TBSZ lekötési hozamát), valamint a tételes átalányadózást választó fizető-vendéglátó tevékenységet terhelő eho kötelezettség.
• Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelők és a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőket terhelő eho 14 százalékra mérséklődik.

Szakképzési hozzájárulás

• A tervezet szerint bővülne a saját munkavállalók képzési költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolhatósága. Jelenleg ez az opció meglehetősen szűk kört érint, csak azok a gazdálkodók élhetnek vele, akik legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését vállalják. A javaslat értelmében az említett 45 fős létszámkorlát 30-ra csökkenne, továbbá az egész évre vonatkozóan előírt feltétel is lazulna, azáltal, hogy a nyári szünetre (július, augusztus hónapokra) eső időszak tekintetében nem lesz feltétel, hogy a szerződéses állapot fennálljon.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)

• Az adócsomag 6 millió forintról 12 millió forintra emeli azt a bevételi értékhatárt, amelynek túllépése esetén a kisadózó 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni. Azon adózók esetében, akik év közben térnek át a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá, ez a bevételi értékhatár időarányosan a kötelezettséggel érintett hónapok és 1 millió forint szorzatát meghaladó része.

Társasági adó (tao)

Kedvezmények

• A legfontosabb változás a társasági adó területén három új kedvezmény bevezetése, amik a startup (korai fázisú) vállalkozásokba történő befektetéssel kapcsolatban, energiahatékonysági célokat szolgáló eszköz beruházásra vonatkozóan és vendéglátóhelyen történő élőzenei szolgáltatás nyújtásával összefüggésben érhetőek el.
• A tervezett törvénymódosítás alapján a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetés esetén a társaság az adó alapját csökkentheti, míg a másik két esetben adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezményekkel egy későbbi hírlevelünkben részletesen foglalkozunk.

További módosítások

• Kedvező módosítás és már a 2016. adott támogatásokra vonatkozóan is alkalmazható lenne, hogy a filmalkotás és előadó művészeti szervezetek, valamint a látványcsapat sportok támogatása során fizetendő kiegészítő támogatás megfizethető a támogatás adóévét követően egészen az adóbevallás benyújtásának határidejéig. Azonban fontos, hogy ebben az esetben az adókedvezmény csak a támogatási igazoláson szereplő összeg 80 százalékig vehető igénybe.
• Újdonság, hogy a kárenyhítési alapba nyújtott támogatás a kifizetett összeg 50 százalékig adóalap csökkentő tételnek minősül a juttatás adóévében.
• 2017. január 1-től módosulna az ingyenes juttatások elismert költségként való kezelésének a feltételrendszere. Ez alapján a költség, ráfordítás elismerésének további kritériuma, hogy az átvevő fizesse meg az elszámolt bevételre eső társasági adót. Ezért az átadónak két nyilatkozatot kell tennie, egyet társasági adóbevallás benyújtása előtt arra vonatkozóan, hogy (i) a juttatást bevételként elszámolta, adózás előtti eredménye, (ii) adóalapja ezen bevétel nélkül sem lesz negatív, (iii) ezen bevételre jutó társasági adót megfizeti.
  Majd a társasági adóbevallás benyújtását követően, a tényleges számok és befizetések ismeretében újbóli nyilatkozat útján mindezt ismételten igazolja.
  Amennyiben a juttatásban részesülő nem végez vállalkozási tevékenységet, úgy a jövőben ezt szükséges lenyilatkoznia annak érdekében, hogy az átadó elismert költségként tudja kezelni az ingyenes átadást.
• A Javaslat enyhítené a 2017. január 1-jét követően bejelentett (kérelmezett) fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám és bérköltség növelési feltételeit.

Kisvállalati adó (kiva)

Nem változik az a szabály, hogy a KIVÁ-ba belépni 500 millió forintos bevételi értékhatárral lehet, de aki már KIVA adóalany, annak nem szűnik meg a KIVA adóalanyisága, ha a bevételek nem haladják meg az 1 milliárd forintot. Ez tehát azt jelenti, hogy a jelenlegi 500 milliós bevételi határ 1 milliárd forintra módosul, csak e felett szűnik meg az adóalanyiság.

Általános forgalmi adó (áfa)

• Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2017. évtől 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik.

Környezetvédelmi termékdíj

• A környezetvédelmi termékdíj törvény kapcsán tervezett változásokat a jogalkotó nem a salátatörvény részeként, hanem külön javaslatban fektette le. A javaslat főként pontosításokat tartalmaz, illetve újradefiniál bizonyos forgalmi kategóriákat, azonban több ponton – a formán túl – a tartalom is módosul.
• A környezetvédelmi termékdíj törvény deklarált célja a környezetszennyezés csökkentése, a megújuló erőforrások használatának ösztönzése. Ennek jegyében oldják fel azt a régi anomáliát, mely szerint a használt termékként beszerzett alapanyagból előállított termék értékesítését jellemzően nem terhelte környezetvédelmi termékdíj kötelezettség, ugyanakkor a hulladékból előállított termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználás termékdíj-köteles volt. A jövőben kizárólag az újonnan beépített termékdíj-köteles alkotórészekre és tartozékokra kell a termékdíjat megfizetni.
• A gépjármű fogalomba bekerülnek a 8702 és 8704 vtsz. számú haszongépjárművek és autóbuszok, így ezentúl ezekre is alkalmazható az egyszerűsített átalány-fizetési lehetőség.
• Egyértelműsítik a „háromszög-szabályra” vonatkozó rendelkezéseket. A hatályos szabály szerint nem keletkezik termékdíj kötelezettség, ha a belföldön lévő termékdíj-köteles termék tulajdonjogát úgy ruházzák át belföldi gazdálkodóra, hogy a termék igazolható módon külföldi rendeletetési helyre kerül. A megfogalmazás elvileg nem zárja ki a szabály több mint háromszereplős láncügyletek esetén történő alkalmazását. A módosítás szigorítja a szabályt, amennyiben kimondja, hogy a termékdíj-kötelezettség alóli mentesülés kizárólag az első alkalommal történő átruházásra alkalmazható, azaz a rendelkezés maximum három szereplő esetén értelmezhető.

Jövedéki adó

• Az új jövedéki adóról szóló törvény hatályba lépése eredetileg 2017. januárjában lett volna esedékes, mégis a megfelelő felkészülés biztosítása érdekében a mostani módosítás rögzíti, hogy bár a törvény hatályba lép, a legtöbb rendelkezése mégis csak 2017. április 1-jétől alkalmazandó. Így a 2017. április 1-ig terjedő átmeneti időszakban még a régi Jöt. vonatkozó rendelkezései irányadóak.
• A javaslat értelmében módosult a régi és az új jövedéki adóról szóló törvény is néhány ponton. A módosítások célja az egyértelműsítés és a pontosítás, valamint a régi és az új törvény egyes rendelkezései közötti összhang megteremtése.
• Fontos azonban kiemelni, hogy január 1-jével hatályba lép az új jövedéki adóról szóló törvény azon része, amely a dohánytermékek lépcsőzetes adóemeléséről szól. Emellett az érintettek számára igen fontos, hogy az elektronikus cigaretta is dohánygyártmánynak minősül januártól. Ezen felül, a törvény értelmében 2017. január 1-jétől a zárjegy már nem tartalmazza majd a dohánygyártmányok árát.

Vámigazgatást érintő változások

• A vámigazgatást érintő változtatások a közösség területére belépő, illetve a közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló Készpénztörvényt módosítják. Mindezidáig hiányzott a magyar szabályozásból annak a lehetősége, hogy gyakorlatban azt jelentené, hogy ha az önkormányzat az adó alapját rendeletben a korrigált forgalmi érték alapján állapította meg, úgy az esetleges mentességek négyzetméter-arányosan vehetők figyelembe.
• Építményadóban, a lakás korrigált forgalmi értékének megállapítása során nem kellene figyelembe venni a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség, melléképület, melléképületrész alapterületére jutó korrigált forgalmi értéket.

Robin Hood-adó

Az energiaellától jövedelemadója kapcsán két új adóalap csökkentő tétel kerül bevezetésre, ezek már a 2016-os adóalapban is érvényesíthetők lesznek: (i) az előadó-művészet, filmalkotás, valamint látvány-csapatsport támogatásának céljára felajánlott összegre tekintettel kapott, egyéb bevételként elszámolt adójóváírás összege – a társasági adóhoz hasonlóan – az energiaellátók jövedelemadója alól is mentesül; (ii) a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet sem képez adóalapot; (iii) új adókedvezmény is megjelenne jövőre, melynek lényege, hogy a fizetendő adó annak legfeljebb 50 százalékig csökkenthető az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások fejlesztési adókedvezményének társasági adóban nem érvényesített részével.

Eljárási szabályok

• Kibővül a megbízható adózói minősítés egy további együttes feltétellel. 2017. január 1-jétől a megbízható adózóktól a tárgyévre vonatkozóan pozitív adóteljesítmény is elvárt.
• A megbízható adózói státuszhoz kapcsolódó kedvezmények köre kibővül : 1,5 millió forint adókötelezettségig kérelemre 12 hónapra pótlékmentes fizetési könnyítést kaphatnak.
• A szokásos piaci ár-megállapítási eljárásokban a fellebbezés lehetősége megszűnik, a határozat, annak módosítása és az érvényesség meghosszabbítása ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatra lesz lehetőség.
• Az élelmiszerkiadó automatákat a jövőben automata felügyeleti egységgel kell ellátni, amelyet a NAV ellenőriz. A az automata felügyeleti egységek működését a NAV interneten keresztül ellenőrzi.
• A NAV hatósági felügyelet (zárolás) alá vonja a módosítás értelmében az útdíjköteles járműben, vagy egyéb ellenőrzés során talált nem romlandó árukat, amelyek eredetéről, tulajdonosáról, beszerzésének körülményeiről megfelelő igazolás nem áll rendelkezésre.
• A nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályainak módosítása körében a javaslat bevezeti a központi adattár intézményét, amely a határokon átnyúló feltételes adómegállapítási és szokásos piaci ár-megállapítási határozatokat tartalmazza.
• A határokon átnyúló ellenőrzési tevékenységet megkönnyítendő, a 2017. január 1-je után kiadott, meghosszabbított, vagy módosított feltételes adómegállapítási és szokásos piaci ár-megállapítási határozatok lényeges tartalmi elemeit, a hatósági aktus naptári félévét követő három hónapon belül a közölni kell az érintett tagállamokkal és az Európai Bizottsággal.