Az Európai Bizottság új, az olyan köztes szereplőkre, például adótanácsadókra, könyvelőkre, bankokra és ügyvédekre alkalmazandó szigorú átláthatósági szabályokat javasolt, akik vagy amelyek ügyfeleik számára adótervezési konstrukciókat terveznek és kínálnak.
A médiában nemrégiben kiszivárogtatott dokumentumok, például a Panama-iratok rávilágítottak arra, hogy egyes köztes szereplők – általában összetett, határokon átnyúló konstrukciók alkalmazása révén – aktívan segítik a vállalkozásokat és a magánszemélyeket az adóelkerülésben. A javaslat célja az agresszív adótervezés felszámolása az adótervezők és adótanácsadók korábban láthatatlan tevékenységeire vonatkozó ellenőrzés fokozása révén – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos így nyilatkozott: „Az EU az agresszív adótervezés átláthatóbbá tételének élharcosává vált, és az elvégzett munkának már vannak eredményei. Ma előterjesztett javaslatunk célja az adókikerülési konstrukciókat kidolgozó és értékesítő köztes szereplők felelősségének megállapítása. Ez végső soron a tagállamok adóbevételeinek növekedését eredményezi majd.”
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Folytatjuk az adózási átláthatóságra vonatkozó menetrend kapcsán megkezdett munkát. A mai napon azokra a szakemberekre irányítjuk figyelmünket, akik elősegítik az adóvisszaélést. Az adóhatóságoknak rendelkezniük kell az agresszív adótervezési konstrukciók megakadályozásához szükséges információkkal. Ma előterjesztett javaslatunk nagyobb jogbiztonságot nyújt azon köztes szereplők számára, akik tiszteletben tartják jogszabályaink szellemiségét és rendelkezéseit, viszont megnehezíti azok dolgát, akik ennek ellenkezőjét teszik. A tisztességesebb adózást Európa-szerte előmozdító munkánk továbbra is eredményes.”
A bizonyos jellemzőkkel és jellegzetességekkel rendelkező, határokon átnyúló adótervezési konstrukciókat, amelyek veszteséget eredményezhetnek a kormányok számára, mostantól alkalmazásukat megelőzően, automatikusan be kell jelenteni az adóhatóságoknál. A bizottság meghatározta az ilyen konstrukciók főbb jellegzetességeit. Ilyenek például a veszteségek felhasználása az adófizetési kötelezettségek csökkentésére, a különlegesen kedvező adórendszerek, vagy az olyan országokban megengedett módszerek, amelyek nem felelnek meg a jó kormányzás nemzetközi normáinak.
A felsorolt jellegzetességek legalább egyikét magán viselő, határokon átnyúló konstrukcióra vonatkozó bejelentési kötelezettség a következő szereplőket terheli:
- a köztes szereplő, amely a határokon átnyúló konstrukciót egy vállalkozás vagy magánszemély általi alkalmazásra és felhasználásra kínálja;
- a tanácsadást igénybe vevő magánszemély vagy vállalkozás, amennyiben a határokon átnyúló konstrukciót ajánló köztes szereplő nem rendelkezik székhellyel az Unióban, vagy amennyiben a köztes szereplőre szakmai titoktartási szabályok vonatkoznak;
- a határokon átnyúló konstrukciót alkalmazó magánszemély vagy vállalkozás olyan esetekben, amikor a konstrukciót a vállalkozás saját adótanácsadói vagy ügyvédei dolgozták ki.
A tagállamok egy központi adatbázison keresztül automatikusan kicserélik egymás között az adótervezési konstrukciókról tudomásukra jutott információkat, így időben figyelmeztetést kapnak az adókikerüléssel kapcsolatos új kockázatokról, ami lehetővé teszi számukra, hogy intézkedéseket hozzanak a káros módszerek ellen. A konstrukció bejelentésének kötelezettsége nem feltétlenül jelenti azt, hogy maga a konstrukció káros, csupán azt jelzi, hogy az adóhatóságok alaposabb ellenőrzésére van szükség. A tagállamok ugyanakkor kötelesek lesznek hatékony és elrettentő erejű szankciókat alkalmazni az átláthatósági intézkedéseket nem teljesítő vállalkozásokkal szemben, és ezáltal eredményes intézkedéseket tesznek az adóvisszaélést ösztönző vagy elősegítő szereplők visszatartására.
Az új, átfogó szabályok valamennyi köztes szereplőre, potenciálisan káros konstrukcióra, valamint az összes tagállamra kiterjednek. Az egy vagy több jellegzetességgel rendelkező adózási konstrukciók részleteit a konstrukció ügyfélnek történő kiajánlásától számított öt napon belül jelenteni kell a köztes szereplő székhelye szerinti adóhatóságnál.
A következő lépések
A bizottság a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv (DAC) módosítására vonatkozó javaslatot konzultáció céljából az Európai Parlament, majd jóváhagyás céljából a Tanács elé terjeszti. A tervek szerint az új jelentéstételi követelmények 2019. január 1-jén lépnének hatályba, és az uniós tagállamok ezt követően 3 havonta kötelesek az információcserére.
Illusztráció: Európai Bizottság
