Hatalmas összegek vesznek el a gazdaságban az adócsalás és adóelkerülés miatt minden évben. Egyes becslések szerint az EU-ban mintegy 1000 milliárd eurós tételről beszélünk.

A tagállamok az egészségügy, oktatás és más fontos szociális szolgáltatások támogatására fordíthatnák ezt az összeget, ha azok nem a világ adóparadicsomaiba vándorolnának. Csak a Panama-iratokból megismert információk alapján az elveszett összeg olyan mértékű, hogy abból az uniós tagországok mintegy 1,5 millió munkahelyet hozhattak volna létre.

Feketelista az adóparadicsomokról

Az EP Panama-iratok botrányának vizsgálatára bizottságot hozott létre, amely 2017-ben ajánlásokat tett arra, hogyan lehetne átláthatóbb a tagállamok adórendszere és elkerülhető az adócsalás. Az EP-képviselők szerint az egyik legfontosabb lépés egy feketelista összeállítása az adóparadicsomnak számító országokról (azokról, amelyek nem működnek együtt adóügyekben).

Ennek ellenére az EU pénzügyminiszterei a Tanácsban január 23-án úgy döntöttek, hogy Panamát és hét másik államot (Barbados, Grenada, Dél-Korea, Makaó, Mongólia, Tunézia, Egyesült Arab Emírségek) leveszik a feketelistáról, mivel azok vállalták, hogy lépéseket tesznek az EU aggodalmainak orvoslására.

„A Tanács határozata […] nem helyénvaló. Nem lehet ilyen döntést hozni nem kötelező erejű levelekre és ígéretekre alapozva. Kizárólag a tényeket mérlegelve szabad meghatározni, hogy mely országok kerülhetnek le a listáról, és mely uniós tagállamokat kell felvenni arra” – jelentette ki Werner Langen (néppárti, német), a Panama-iratok kapcsán létrehozott vizsgálóbizottság korábbi elnöke.

„Úgy gondolom, hogy a döntés aláássa az EU hitelességét, ami eddig sem volt túlságosan meggyőző, hiszen a világ legnagyobb adóparadicsomai között vannak uniós tagállamok is, amelyek rendre blokkolják a belső reformokat célzó kísérleteket” – mondta Ana Gomes (szocialista, portugál), a vizsgálóbizottság volt alelnöke.

„A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik, hogy egyes tagállamok az adóelkerülést saját gazdaságuk támogatása érdekében, egyfajta „üzleti modellként” használják. Ennek sürgősen véget kell vetni a tagállamok közötti tisztességes adóverseny érdekében” – hangsúlyozta Werner Langen.

Oxfam: „A munkát jutalmazzuk, ne a vagyonosságot!”

Az Egyesült Királyságban működő jótékonysági szervezet, az Oxfam egyenlőtlenségről szóló legutóbbi jelentése azt kéri, hogy a legvagyonosabbaknak fizessenek több adót, és szorgalmazza az adóparadicsomok mielőbbi megszüntetését. Ennek érdekében a legrosszabb adóparadicsomok nyilvántartására egy objektíven elkészített feketelista létrehozását javasolja, valamint automatikus szankciókat vezetne be azon vállalatokkal szemben, amelyek használjak ezeket a rendszereket.

„Tisztában vagyunk vele, hogy összefüggés van a tisztességtelen adórendszer és az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a kkv-k és multinacionális vállalatok esetében tapasztalt egyenlőtlen bánásmód között” – magyarázta Ana Gomes, aki szerint tovább súlyosbítja a helyzetet az EU-s tagállamok közti versengés a legalacsonyabb adókulcsokért.

„Mindez persze táplálja a populizmust és hiteltelenné teszi a kormányainkat, politikai pártjainkat és közintézményeinket. Sajnos az egyenlőtlenség csökkentése és az adócsalás elleni küzdelem kapcsán hallható tagállami retorikát még nem sikerült igazán jelentős lépésekkel alátámasztani. A bizottság által javasolt és a parlament által megerősített reformokat a Tanács rendre felhígítja” – hangsúlyozta a képviselő.

Ahogy a Panama- és a Paradise-iratokból világosan kiderült, az adóparadicsomok globális hálózatán keresztül a gazdagok legalább mintegy 6000 milliárd eurót rejtenek el az adóhatóságok elől – zárul az Európai Parlament közleménye.

A képen Ana Gomes és Werner Langen (fotó: EP)