Az Európai parlament képviselői megszavazták az új adatvédelmi szabályokat, amelyek célja, hogy az internethasználóknak sokkal nagyobb befolyást biztosítson saját adataik felett, másrészt a digitális korszaknak megfelelő magas szintű és egységes uniós adatvédelem jöjjön létre.
A változtatások egyúttal minimumkövetelményeket határoznak meg a rendőrségi és bírósági célú adatfelhasználás területén.
Az Európai Parlament döntésével lezárult az uniós adatvédelmi reform több mint négy éve elkezdett időszaka. Az új csomag 1995-ös, az internet korai korszakában született rendelkezéseket helyettesít olyanokkal, amelyek az okos telefonok, közösségi média, internetes bankolás korszakában kínálnak nagyobb befolyást az internethasználóknak saját adataik felett.
„Az adatvédelmi rendelettel magas szintű és egységes uniós adatvédelem születik. Ez nagy győzelem a fogyasztói jogok és a piaci verseny, valamint az Európai Parlament számára. Innentől a polgárokon múlik, hogy milyen személyes adatokat akarnak magukkal kapcsolatban megosztani” – mondta Jan Philipp Albrecht (Zöldek, Németország), aki az adatvédelmi rendelet felelőse volt a parlamentben. „Az egységes Uniós szabályozás az üzleti szektor számára is egyértelmű és világos helyzetet teremt. Az új szabályok jogbiztonságot, tisztességesebb versenyt és bizalmat teremtenek” – tette hozzá.
Az új rendelkezések:
- a személyes adatok törléséhez való jog;
- az érintettek világos és egyértelmű hozzájárulása kell a személyes adatok feldolgozása kapcsán;
- az adathordozáshoz való jog;
- az adatvédelmi incidensről való értesülés joga;
- a közérthető adatvédelmi magyarázathoz való jog;;
- erősebb kényszerítő eszközök – közigazgatási bírság, amely a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának 4 százalékát teheti ki.
Új adattovábbítási szabályok
Az adatvédelmi csomag része a rendőrségi és bírósági célú adattovábbításra vonatkozó irányelv is. Az irányelv az EU-n belüli adattovábbításra vonatkozik és minimumkövetelményeket határoz meg a rendőrségi és bírósági célú tagállami adatfelhasználás területén.
Az új szabályok célja az, hogy megvédjék az egyént – legyen szó áldozatról, tanúról vagy elkövetőről – azáltal, hogy világos jogokat és kereteket határoznak meg az adatok bűnmegelőzési, nyomozási, felderítési, bíróság elé állítási és büntetési célú továbbítása kapcsán, egyúttal pedig megkönnyítik a hatékony együttműködést a bűnüldöző szervek között.
„A legfőbb probléma a terrortámadások és más határokon átnyúló bűnesetek kapcsán az, hogy a hatóságok vonakodnak adatokat cserélni egymással” – mondta az EP-ben az irányelvért felelő Marju Lauristin (S&D, Észtország). A bűnüldöző szervek közötti információ cserére vonatkozó Uniós szintű követelmények révén az irányelv erős és hasznos eszközzé válik, aminek segítségével a hatóságok gyorsan és hatékonyan továbbíthatnak személyes adatokat miközben tiszteletben tartják a magánélethez való jogot – tette hozzá a képviselő.
A következő lépések
A rendelet 20 nappal azután lép életbe, hogy megjelent az EU hivatalos lapjában. A rendelkezések a tagállamokban két évvel később automatikusan alkalmazhatóvá válnak. A tagországoknak két évük van arra, hogy az irányelvet átültessék saját törvénykezésükbe. Tekintettel Nagy-Britannia és Írország a bel- és igazságügyek területén élvezett különleges státuszára, a két országra az irányelv csak korlátozott mértékben vonatkozik. Dániának az irányelv életbe lépése után hat hónapja van eldönteni, hogy át akarja-e ültetni az irányelvet saját jogszabályai közé.
