Mióta Edward Snowden 2013-ban kirobbantotta a megfigyelési ügyet az USA-ban, a tömeges megfigyelés világszerte reflektorfénybe került. Az Európai Parlament sajtósai Claude Moraes (szocialista, brit; képünkön) témafelelőst kérdezték.

– Az Európai Parlament 2013 óta számos alkalommal napirendre tűzte a tömeges megfigyelés kérdését, legutóbb az állampolgári jogi szakbizottságban szavaztak róla kedden. A szerdai plenáris ülésen a képviselők az Európai Bíróság döntéséről vitáztak, amely eltörölte az úgynevezett Safe Harbor egyezményt, az EU és az USA közötti adatátvitelről szóló megállapodást. Milyen hatással van a Safe Harbor egyezmény eltörlése a tömeges megfigyelésre és az adatvédelemre?

– Az Európai Bíróság mostani döntése nagyon komoly jelentőséggel bír, hiszen kimondja, hogy a Safe Harbor egyezményben foglaltaknak vége. Ennek az oka, hogy az Európai Unióban érvényes adatvédelmi szabályok sokkal szigorúbbak és jobban védik az állampolgárokat, mint az Egyesült Államokban.

Az adatainkat – a Facebooktól a Google keresőn át a pénzügyi tranzakciókig – továbbra is át lehet vinni az USA-ba, de más szabályok, egyezmények alapján. A cégeknek új egyezményeket kell kötniük annak érdekében, hogy védjék az adatainkat az Egyesült Államokban.

– Sok Facebook-felhasználó aggódik a kormányuk és az Europol megfigyelési eljárása miatt. Mit válaszolna nekik?

– Bár a tömeges megfigyelésre irányuló vizsgálat megállapította, hogy a kormányok és hírszerző szolgálatok gyakorlata aggodalomra adhat okot, fontos leszögezni, hogy az EU magasabb szintű védelmet biztosít az adatok számára, mint az Egyesült Államok és a biztonság további erősítésére törekszik.

A titkosszolgálatok szerepe nagyon fontos. Kulcsfontosságú feladatuk, hogy megvédenek minket az olyan külső fenyegetések ellen, mint például a terrorizmus. Ugyanakkor szükség van egy átlátható és egyértelmű elszámoltathatósági struktúrára, hogy a titkosszolgálatok ne léphessék túl a hatáskörüket és ne sérthessék meg a magánadatainkat, amennyiben azt biztonsági okok nem indokolják.

– Mennyire lehet nyomon követni a lépéseinket a közösségi oldalakon?

– Az emberek egyre inkább elfogadják, hogy a közösségi médiás jelenlétüket ellenőrizhetik. Ennek módjáról azonban vajmi keveset tudnak. Az Európai Parlament vizsgálatot indított és körüljárta a tömeges megfigyelés kérdését. Számos dolgot gyanítottunk, de Edward Snowdennek köszönhetően mára már még többet tudunk.

Azok számára, akik többé-kevésbé tisztában vannak vele, hogy a beszélgetéseink, e-mailjeink és az ezekhez tartozó metaadatok elérhetőek, a valódi kérdés az, hogy ezeket jó céllal használják-e fel az illetékes hatóságok. Vajon valóban a terrorfenyegetések elleni védelem az adatgyűjtés célja?

Egyre inkább azt látjuk, hogy az adatvédelem terén a magánélet és a biztonság közötti egyensúly rossz irányba tolódik el. Ahhoz, hogy megtaláljuk az arany középutat, meg kell értenünk az alkalmazott technológiát, megfelelő fékeket és ellensúlyokat kell beépítenünk a rendszerbe és egyértelmű elszámoltathatósági struktúrát kell kialakítanunk.