Egyelőre nem tudjuk, hogy milyen változásokat hozhat Donald Trump elnöksége és mit gondol az adatvédelem és adatátvitel kérdéséről – mondja Jan Philipp Albrecht, az Európai Parlament témafelelős képviselője.
Arról az EU–USA keretmegállapodásról döntött a héten az Európai Parlament, amely a rendőrségi és igazságügyi együttműködés során továbbított személyes adatok védelmét szabályozza. Jan Philipp Albrecht (zöldpárti, német; képünkön) témafelelős a parlament sajtósainak adott interjúban elmondta, hogy az egyezmény segít visszaállítani a bizalmat a Snowden-ügy után és „magas sztenderdeket és magas fokú védelmet” garantál a magánadatoknak.
– Miről szól a keretegyezmény?
– A keretmegállapodás azoknak a magánadatoknak a magas sztenderdjét és magas fokú védelmét írja elő, amelyeket az európai és az amerikai hatóságok továbbítanak egymásnak.
– Nehéz visszaállítani a bizalmat azóta, hogy Edward Snowden adatokat szivárogtatott ki az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) és ezzel kirobbantotta a tömeges megfigyelések botrányát?
– A Snowden-ügy rávilágított, hogy az Egyesült Államoknak többet kell tennie az adatvédelmi szabályok terén, ha a biztonságról beszélünk. Azért küzdöttünk a keretegyezmény elfogadásáért, hogy visszaállítsuk az elvesztett bizalmat. Nagyon nagy siker, hogy ezt elértük, legalább a rendőrségi ügyekre vonatkozóan, hiszen a szabályozás nem terjed ki a titkosszolgálatokra. Ezen a területen még sok a teendőnk, folytatnunk kell a munkát.
– Elegendő a mostani megállapodás és az USA bírósági jogorvoslati törvénye ahhoz, hogy megfelelő védelmet biztosítson a magánadatoknak a rendőrségi és bírósági ügyek során?
Az USA jogorvoslati törvénye rendkívül fontos. A történelem során először fordul elő, hogy az Egyesült Államok kiterjeszti az alapvető jogokat a nem amerikai állampolgárokra, vagy ott élőkre. Enélkül nem történhetne adatátvitel az USA felé, mivel az Európai Bíróság kimondta, hogy ez az előfeltétele bármilyen adatvédelmi megállapodásnak.
– Van okunk aggodalomra az amerikai elnökválasztás eredményét látva? Lehet, hogy Donald Trump változtatna a megállapodáson?
Egyelőre nem tudjuk, hogy milyen változásokat hozhat Donald Trump elnöksége és mit gondol az adatvédelem és adatátvitel kérdéséről. Az egyezmény azonban kiköti, hogy a benne foglaltakat az Egyesült Államoknak teljes mértékig végre kell hajtania, másképpen nem lép életbe és marad minden így, ahogy most van.
– Mit jelent a keretmegállapodás Európa számára, hogyan hat a tagállamok adatvédelmi rendszereire?
Az egyezmény Európán belül is javít a helyzeten, hiszen számos tagállamnak már van kétoldalú megállapodása az USA-val, amelyek azonban sokkal kisebb mértékű védelmet biztosítanak az adatoknak. Fontos azonban, hogy amikor a rendőrségek és bíróságok közötti adatátvitelről beszélünk, akkor tagállami és uniós szinten is javítanunk kell az adatok védelmét, ami a feltétele egy jobb együttműködésnek a bűncselekmények megelőzése érdekében.
A keretmegállapodás kiterjed minden személyes adat (nevek, címek, bűnügyi nyilvántartások) átadására, cseréjére az EU és az USA között a bűncselekmények – beleértve a terrorizmust – megelőzéséhez, felderítéséhez, kivizsgálásához és büntetőeljárások lefolytatásához.
