A jövőben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján bárki számára elérhető lesz egy adatbázis azokról az internetes kereskedelmet folytató vagy online fizetési megoldásokat alkalmazó vállalkozásokról, amelyek súlyos jogsértést követtek el.
A tisztességesebb elektronikus kereskedelem érdekében módosította az Országgyűlés az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényeket. Erre részben azért van szükség a jogszabály indoklása szerint, mert – a panaszok többsége alapján – a fogyasztók az internetes vásárlás során nem kaptak megfelelő tájékoztatást az őket megillető jogokról, panasz esetén nem tudták felvenni a kapcsolatot a céggel, ennek alapján az elállási jogukkal sem tudtak élni, illetve nem megfelelő terméket kaptak.
A fogyasztóvédelemért felelős tárca azt várja, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a bíróság jogerős döntése által jogsértőnek minősülő cégek feltüntetése elősegíti a szektor jogkövető magatartását. A változtatás 2017 szeptemberétől szigorítja az e-kereskedelmi cégek telefonos ügyfélszolgálatára vonatkozó előírásokat például azzal, hogy a betelefonálókkal legfeljebb öt perc várakozás után meg kell kezdeni az érdemi ügyintézést. Szabályozza azt is, hogy a beszélgetésről készült hangfelvételt milyen formában kell kiadni az ügyfélnek.
A jogszabály szerint az elektronikus kereskedelmi szektor fogyasztóvédelmi szempontból történő felülvizsgálatát követően a fogyasztóvédelmi bírságolási gyakorlat módosítása is indokolt, mivel a magyarországi online kereskedelmi piacon működő, döntő többségben kis- és közepes vállalkozások (kkv) a hatályos jogszabály miatt első alkalommal nem bírságolhatóak. Második, ismételt jogsértés esetén a bírság összege eddig 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhetett, ami a módosítás eredményeként 200 ezer forinttól kétmillió forintig emelkedik. Az indoklás szerint a magasabb bírság jogkövető magatartásra ösztönözheti az e-kereskedelemmel foglalkozó valamennyi vállalkozást.
A hazai online kereskedelmi piacon kis- és közepes vállalkozásnak nem minősülő vállalkozások jogsértése esetén a bírság alsó határa szintén 200 ezer forint lesz, a felső határ pedig változatlanul 500 millió forint. Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi engedélyezési hatósági eljárásoknál az ügyintézési határidő az eddigi 45 nap helyett 60 nap lesz, azonban a továbbiakban nem lehet élni az ügyintézési határidő 30 napos meghosszabbítási lehetőségével. A hírközlési törvény módosítása hatékonyabbá teszi a szélessávú hálózatok kiépítésével összefüggő hatósági döntésekkel szembeni jogorvoslatot. (MTI)
