A rendszerváltás környékén alapított, a magyar gazdaság meghatározó szeletét kitevő családi vállalkozások vezetői tömegesen érik el a nyugdíjkorhatárt, miközben az utódlás sok helyen nem megoldott. Ahol van örökös, még ott sem biztos, hogy a vállalat irányítását ő viszi tovább. Ilyenkor több olyan opció is szóba jöhet, amellyel nem csupán átkerül a vagyon a majdani örökösökhöz, de különböző feltételek is kikötésre kerülnek. Így tervezhet az örökhagyó, ha szeretné, hogy cége hatékonyan működjön tovább nélküle is! – hívja fel a figyelmet dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, a Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.
Az öröklés megtervezése egy részletes átgondolást igénylő folyamat. Az örökhagyónak lehet olyan szándéka, hogy valakit csak a hagyatéki vagyonból részesítsen, illetve – főként termelő vagyon esetén – lehet az az igénye, hogy halála utánra is olyan rendszert hagyjon, amely a vagyon megóvását biztosítja – kezdi friss bejegyzését dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, a Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.
A végrendelet megírásakor érdemes odafigyelni az egyszerű alaki és formai követelményekre. Például az oldalak számozására, az aláírásra, a független tanúzásra, hogy ezek miatt ne váljon érvénytelenné az okirat. Ugyanakkor az alakilag helyes végrendelet sem jelent teljes biztonságot az örökhagyó akaratának maradéktalan érvényesülésére, hiszen az örökösök egyezséget köthetnek egymással a vagyon felosztásáról a hagyatéki eljárásban, vagy azt követően is és az örökség feltételekhez kötése is csak szűk kivételek esetén érvényesülhet.
Van megoldás a tervezett örökítésre
Az örökhagyónak hagyományrendelés keretében lehetősége van arra, hogy a hagyatékban szereplő valamelyik vagyontárgyat meghatározott személynek juttassa, vagy akár arra is, hogy meghatározott feltétel bekövetkezését követően a hagyományban részesülőt más váltsa fel. A hagyatéki terhekért a hagyományban részesülő csak korlátozottan felel.
A végrendelet speciális, de csak részbeni alternatívái között említhetjük még az öröklési szerződést, vagy a halál esetére szóló ajándékozást. Mindkét jogintézmény – szemben a végrendelettel – kétoldalú jogügyleten alapul, azaz egyoldalúan nem is vonhatók vissza. Az öröklési szerződésnél az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A halál esetére szóló ajándékozás akkor történhet, ha a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy alakiságaira az öröklési szerződés az irányadó. Azonban az ajándékozás tárgya csak a hagyatékban meglévő vagyontárgy lehet.
Örökség és termelő vagyonelemek irányításának elválasztása
Vállalkozás esetében gyakran előálló szituáció, amikor a felelős cégvezető tisztában van vele, hogy nincs olyan örököse, aki a felépített vállalkozást tovább fogja tudni vinni, azonban azt szeretné, ha a cég a jövőben is működhetne, ugyanakkor a leszármazói anyagi biztonságát is szolgálja. Ez a legösszetettebb helyzetek egyike, hiszen ilyenkor alapvetően magát a vállalkozást kell felépíteni olyan módon, hogy az később az üzletileg passzív tulajdonosok mellett is hatékonyan működjön.
Ez pedig valójában nem is kifejezetten öröklési jogi, hanem sokkal inkább üzleti kérdés. Ilyen esetben merülhet fel, hogy a vállalkozást részben a meglévő munkavállalók, vezetők kezébe adják – jellemzően még az örökhagyó életében – amely által a szakmai irányítók tulajdonosi felelőssége biztosíthatja a vállalkozás továbbvitelét. Magára a részvényjuttatásra többféle jogi lehetőség van, a vezetők kaphatnak:
- egyszerű törzsrészvényt,
- elsőbbségi részesedést, amely jellemzően vonatkozhat szavazatelsőbbségre, osztalékelsőbbségre, de
- munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) keretében akár a munkavállalók szélesebb köre is érdekeltté tehető.
Utóbbi esetében az alapító, illetve maga a társaság részesedést (jellemzően részvényt vagy üzletrészt) juttat az általa létrehozott MRP szervezetnek, amely tagi részesedést biztosít szervezetében a társaság dolgozói számára. Ezáltal a munkavállalók közvetetten részesedést kapnak a vállalkozásban, de a később akár a közvetlen társasági részesedéshez is hozzájuthatnak.
Aprólékosan ki lehet kötni az öröklés feltételeit bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében
Még hatékonyabb megoldás a cégvezető halála utáni idők befolyásolására a bizalmi vagyonkezelési konstrukció, ami akár szerződéssel, akár végrendeleti formában, de akár egyoldalú jognyilatkozattal megvalósítható. A bizalmi vagyonkezeléssel a vagyonrendelő (örökhagyó) tulajdonjogot, jogot, követelést vagy más forgalomképes javakat ruház át egy vagyonkezelőre és nyilatkozatot tesz a vagyon kezelésének módjára vonatkozóan.
A végrendelettől eltérően számos egyéb rendelkezést is tartalmazhat a bizalmi vagyonkezelési szerződés, így meghatározhatja
- a vagyonkezelés időtartamát (legfeljebb 50 év),
- a vagyonkezelés elveit és feltételeit,
- a vagyonrendelő számára fenntartott jogosultságokat,
- a vagyonkezelő által kötelezően előírt szabályokat,
- a vagyonkezelő díjazásának megállapítását.
Bizalmi vagyonkezeléssel a vagyonkezelő a vagyonrendelő halála esetén is folytathatja például egy cég működtetését, tudatosan és tervezhetően felkészítheti a céget az értékesítésre is. A szerződésben meghatározott feltételekkel biztosítható, hogy a vagyonkezelés kedvezményezettjei a vagyon elherdálásának veszélye nélkül, előre meghatározott szabályok szerint élvezzék annak hozadékát.
A bizalmi vagyonkezelésbe adás során akár az is meghatározható, hogy a vagyon bizonyos feltételek bekövetkezése esetén átszálljon a kedvezményezettekre, azaz a tényleges öröklésre csak az örökhagyó halálát követően, de meghatározott rendben kerüljön sor. Így például megvalósítható az, hogy a leszármazók a számukra kitűzött, az örökhagyó által fontosnak ítélt cél – például egyetemi diploma megszerzése, házasság – elérése esetén kerülnek tulajdonosi pozícióba, addig a vagyonkezelő biztosítja számukra például a tanulmányok finanszírozását.
Ilyen esetekre tehát a legalkalmasabb lehet a bizalmi vagyonkezelés, amelyben olyan feltételek is rögzíthetők, amelyek egy végrendeletben nem. Ugyanakkor ez a megoldás lényegesen bonyolultabb és költségesebb is egy végrendeletnél, és mivel a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyont a kötelesrész – azaz az örökhagyó legközelebbi rokonait mindenképpen megillető minimum örökrész –megállapításánál figyelembe kell venni, nem lehet minden esetben alternatívája annak. Ráadásul a nevéből adódóan a vagyonkezelővel való bizalmi viszony és annak megfelelő felkészültsége alapvető feltétel.
